Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 27. (2002) (Szombathely, 2003)

Újkori történelem – Helytörténet - Révész József: A Sabaria Fotball Club közép- és észak-amerikai túrája 1928–1929

RÉVÉSZ J.: A Sabaria Fotball Club közép- és észak-amerikai túrája kábban, de a későbbiekben már tömegesen tértek haza legjobbjaink és így a magyar profi labdarúgó bajnokság Európa egyik legerősebb pontvadászata lett. Az új rendszer kétséget kizáróan másik legnagyobb eredménye volt, hogy a vidéket is bekapcsolta a labdarúgás országos vérkeringésébe és ezzel megszűnt a főváros egyeduralma. Bár az első hazai profeszszionalista bajnokság rendszerének kialakításában, és abban, hogy mely csapatok indulhassanak, még erősen érződött a „Nyolcak" akarata.' Az MLSZ a nyolcakkal folytatott hosszas tárgyalások után a professzionalista alapon működő csapatok részére egy tíztagú I. és egy tizennégy tagú II. osztályban írta ki a bajnokságot 1926 nyarán. A professzionalista bajnokság lebonyolítására létrehozták a PLASZ-t. A tízcsapatos első ligában nyolc budapesti - FTC, MTK, Vasas, UTE, Nemzeti SC, Kispesti AC, III. ker. TVE, 33 FC - és két vidéki csapat, a szegedi Bástya és a szombathelyi Sabaria indulhatott.

4 Az amatőr bajnokságokat hét alszövetség rendezte (Kelet, Nyugat, Észak, Dél, Dél-nyugat, Közép és Budapest). A különböző alszövetségek bajnokai kieséses rendszerben küzdöttek meg az országos amatőr bajnoki címért. Az, hogy Szombathely csapatot indíthatott az első profi bajnokságban a Szombathelyi Atlétikai Klub (a továbbiakban SZAK) erőfeszítéseinek volt köszönhető, mert a Sabaria FC tulajdonképpen a SZAK labdarúgó csapatából alakított együttes volt. A Sabaria a SZAK-pályán játszotta hazai mérkőzéseit/ Akik nem vállalták a „profiságot" azok maradtak a SZAK-ban/' Weinhardt, Prém, Nagy, Holczbauer, Vámos, Krutzler egykori SZAK játékosok adták a Sabaria gerincét, de még a megalakulás évében leigazolták Sághyt, Pesovnikot a BEAC-tól, Stofiánt az MTK-tól, míg Bures és Blizenec egyenesen Bécsből jött.

7 Az így összeállt csapat az 1926/27-es és az 1927/28-as évben a negyedik helyet szerezte meg. Előbbi során az MTK csak jobb gólkülönbségével előzte meg, míg a rákövetkező évben csak egyetlen ponttal szorult az Újpest mögé a negyedik helyre." PÉNZ, PÉNZ, PÉNZ A korabeli profizmus egészen mást jelentett, mint amit ma annak gondolunk. A játékos nemcsak állandó fizetést kaphatott a klubtól, hanem az szerzett neki munkahelyet is. Ebben az esetben a klub megállapodott a munkáltatóval, hogy milyen napokon és mikor engedik el a játékost edzésre vagy mérkőzésre. Bár a bajnoki meccseket hétvégén, vasárnap játszották, megtörtént, hogy azért nem tudott egy csapat pályára lépni, mert a játékosokat nem engedték el munkahelyeikről. A mexikói túra miatt előrehozott Sabaria-Kispest mérkőzés időpontját, - ami hétköznapra esett - a Kispest azért vonakodott elfogadni, mert „minden kispestinek munkahelye van és nem tudnak eljönni délben, hogy fél kettőkor meccset játszhassanak. " 3. A Nyolcak az utolsó amatőr bajnokság (1925/26) első nyolc helyét elfoglaló klubok vezetőit jelentette. Ezek Szigeti Imre (FTC), Fodor Henrik (MTK), Reiner Sándor (Vasas), Langfelder Ferenc (UTE), Reichard Ottó (Nemzeti SC), Mayer Béla (Kispesti AC), Vértes Imre (111. ker. TVE), Barna Sándor (33FC). 4. A Bástya a Szegedi Atlétika Klubból alakított profi csapat volt, mely nevét elnöke és mecénása Bástyái Holtzer Tivadar tiszteletére vette fel. 5. A pálya-kérdés mindig is neuralgikus pont volt a kérész életű Sabaria működésében. Mivel a profi, illetve amatőr bajnokságok pályaelőírásai különbözőek voltak, a Sabaria sokszor kényszerült bírságra a nem előírásszerű állapotok miatt, pénze azonban sohasem volt, hogy saját pályát építsen. Bár komoly tárgyalások folytak a város vezetésével is, sőt arról is volt szó, hogy a Haladás-sal (a MÁV-val) együtt építenek pályát, sajnos egyik változat sem valósult meg. 6. A SZAK 1912-ben alakult, de az első világháború éveiben szüneteltette működését, mert játékosai kivétel nélkül bevonultak. 1919-ben éledt újra a klub és néhány év alatt a vidéki labdarúgás zászlóvivőjévé vált. 1926-ra már többszörös nyugati bajnok volt (1920, 1921, 1922/23, 1923/24, 1924/25) és kétszer nyerte el a vidék legjobb csapata címet (1923, 1924). A több sikeres nyugat-európai túrán is részt vett csapat 7-8 játékosa állandó nyugati kerületi válogatott is volt. A Sabaria megalakulása után legjobb játékosainak elvesztését nem tudta pótolni, így vidéki középcsapattá szürkült. 7. Krutzler ugyan a Sabaria-ban játszott, de amatőr maradt, amire a korabeli szabályok szerint volt lehetőség. 8. Az első év tapasztalatai alapján a PLASZ úgy döntött, hogy az I. liga létszámát 10-ről 12-re emeli. így nem esett ki senki és a IL liga győztese - a miskolci Attila - mellett osztályozóval került fel az ezüstérmes debreceni Bocskay is. 346