Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 27. (2002) (Szombathely, 2003)

Újkori történelem – Helytörténet - Csák Zsófia: Reiszig Ede – Szombathely város díszpolgára

Savaria a Vas megyei Múzeumok Értesítője, 27 (2002) Friss diplomával zsebében hosszabb tanulmányutat tett Németországban, Franciaországban, Svájcban és Angliában. Nyelvtudásának tökéletesítése mellett behatóan tanulmányozta a nyugati kultúrállamok közigazgatási, jogi, közlekedési és gazdasági intézményeit. De nyitott volt a művészetek irányába is. Idegen országok városait járva felfedezte a különböző korok építészeti remekeit. Felkereste a múzeumokat, megcsodálta és megszerette az örök értékeket hordozó és közvetítő művészetet. Az angolul, franciául és németül kiválóan beszélő, európai látókörű, a konzulügy kereskedelmi részével behatóan foglalkozó Reiszig Edének gróf Andrássy Gyula külügyminiszter előkelő diplomáciai állást kínált fel Keleten. A családja iránt felelősséget érző ifjú álmait feladva nem élt e lehetőséggel. VASVÁRMEGYE SZOLGÁLATÁBAN Vasvármegye - amely 1869. szeptember l-jén a még tanulmányait folytató Reiszig Edét tiszteletbeli aljegyzővé'

2 választotta - örömmel és bizalommal fogadta a 23 évesen visszatérő, szülőföldje szolgálatába álló nagy tudású szakembert. Az 1871. december 19-i általános tisztújításon első aljegyzővé, 1875. június 7-én tiszteletbeli főjegyzővé, 1875 július 12-én főjegyzővé, majd az 1877. december 19-i általános tisztújításon ismételten főjegyzővé választották." 1872. július 12-én vezette oltár elé mezőszegedi Szegedy-Ensch Irma bárónőt.

14 Házasságukból négy gyermek született: Ede (II.) 1873. március 25-én, Antónia 1875. május 20-án, Lajos 1876 (?) és Géza 1877. augusztus 8-án. A pályakezdőnek számító Reiszig Ede már ekkor „...vezérlőbefolyást gyakorolt a vármegye közigazgatására s befolyt mindazon alapvető intézmények létesítésére, melyek a vármegye adminisztrációjának országszerte méltányolt hírnevét megszerezték. "

IS A megyei közigazgatásnak 1779 óta volt saját háza az Eörsi mérnök és A. Chevreux mérnökkari kapitány által tervezett szép barokk homlokzatú épületben. Ugyanakkor az 1870-es években 10 000 körüli polgárnak otthont nyújtó Szombathely város tanácsa a Kámoni utcai (ma Szily János utca) iskolaépületben húzta meg magát. A Megyeháza szomszédságában 1879-80-ban felépült városház-épület szimbolikusan a polgári fejlődés új szakaszát jelentette. A székesegyház és a püspöki palota által meghatározott egyházi jellegű Templom tér mellett ekkor alakult ki az állami és városi hatalmat - Megyeháza és Városháza - reprezentáló Széchenyi tér (1928 óta Berzsenyi Dániel tér), míg a Fő tér a gazdasági élet központjává vált.

16 A közös fedél alatt levő Városháza és színház tervezőjét, Hauszmann Alajost, a város köszönete jeléül 1879. augusztus 23-án díszpolgárává választotta. A megye és város vezetői közösen ünnepelték a Városháza épületének jobb szárnyában elhelyezett kör alakú, kis befogadóképességű, de annál tetszetősebb kivitelű színház megnyitását. (4. ábra.) Az 1880. augusztus 19-i ünnepélyes megnyitón felhangzó tapsvihar nem csak a színészek nagyszerű játékát jutalmazta, hanem egész Vas megye színházrajongó közönségének elismerő köszönetét a polgári kultúra egy újabb otthonának megszületéséért. 12. SMTöO HI.73.25.2 13. SMTöO HI.73.25.3-7 14. Született 1851. október 30-án Theresienfeldben. Szegedy-Ensch Imre Somogy megyei nagybirtokos, 1848-49-es honvédhuszár ezredes leánya. 15. Magyarország vármegyéi, Vasvármegye, Bp, 1898. p. 591. 16. BRENNER JÁNOS: Szombathely városépítéstörténetc a XIX. század második felétől az első világháborúig. — Építés és Közlekedéstudományi Közlemények, Bp. 1959/1-2. Különlenyomat, Szombathely, 2000. p. 32. 331