Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 27. (2002) (Szombathely, 2003)

Újkori történelem – Helytörténet - Csák Zsófia: Reiszig Ede – Szombathely város díszpolgára

Savaria a Vas megyei Múzeumok Értesítője, 27 (2002) reménykedhetünk, hogy a Széli Kálmán utca után

6 a Rákosi Jenő és Apponyi Albert díszpolgárokról elnevezett utcák is visszakapják az 1950, illetve 1952-es demokratikus szellemben történt átkereszteléskor elveszített neveiket. RESZNEKI REISZIG CSALÁD A honfiúsított család őse, Reiszig Lajos Keresztély ny. cs. és kir. lovas kapitány 1784. július 24-én született Westfáliában. 1815-ben vette feleségül bernátfalvi Bernáth Karolinát. Előkelő magyar családba házasodása révén jelentős birtokot szerzett Zala- és Vasvármegye területén, így Kámonban, Sálban, Jakon, Oroszvárott, Pórszombaton és Reszneken. Az 1836. évi XL

VII. törvénycikkel indigenatust (magyar honosságot) nyerve, véglegesen Magyarországon telepedett le.' 1. ábra. A Reiszig család címere, Reiszig Kde 1889-es díszpolgári okleveléről Abb. 1. Das Wappen der Familie Reiszig von dem Ehrenbürgerdiplom von Kde Reiszig im Jahre 1889 1898. augusztus 8-án I. Ferenc József engedélyezte a családnak, hogy a betelepült Lajos Keresztély örökölt címerét magyar nemesi címerként használhassa. így lett a Reiszig család címere: világoskékkel (?) és kékkel vágott pajzsban felül a vágási vonalból kinövő, jobbra fordult fél oroszlán, alul három liliom, melyből a középső kissé lejjebb helyezkedik el, a pajzs felett leveles arany koronával.

8 (1. ábra.) A reszneki előnevet IV. Károly adta 1919. július 25-én ifj. Reiszig Ede dr. belügyminiszteri osztálytanácsosnak, régi magyar nemességének épségben tartása mellett.

9 Reiszig Lajos Keresztély nyugállományba vonulása után Reszneken"

1 lakott és gazdálkodott. Házasságából három gyermeke született, a korán elhunyt Aloiza, Karolina (férjezett bezerédi Bezerédj Kristófné) és I. Alajos. 6. Az 1894-ben Széli Kálmánról elnevezett utca 1990-ben kapta vissza nevét. 7. BALCXH

I GYULA - SZLUI 1A MARTON: Vas vármegye nemes családjai. Reprint kiadás, Bp. 1999. p. 122. Az indigenatus 1848 előtt a magyar honosság elnyerését illetve kitüntetésként adományozását jelentette külföldi számára. 8. A címer leírásánál a BALOGI I-SZLUHA i. m. 119. oldalán az alul lévő három arany liliom közül a középső helyét kissé feljebb határozza meg. Ugyanakkor a Savaria Múzeum Történeti Osztályának (továbbiakban: SMTöO) gyűjteményében található eredeti Reiszig családi pecsétnyomón és az 1889-ben Reiszig Edének adományozott díszpolgári oklevélen, valamint a halotti címereken található Reiszig címer ábrázolásokon a középső liliom lejjebb van. Ezek alapján az általam leírt címer tekinthető hitelesnek. A halotti címeren a pajzs világoskék és ezüsttel vágott. 9. BAI.OGH-SZI.UHA

: i. m. p. 119. 10. A szlovén határ közelében, Rédicstől 6 kilométerre, északra. 329