Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 27. (2002) (Szombathely, 2003)
Újkori történelem – Helytörténet - Bakay Kornél: Jegyzetek a Szálasi-bunker történetéről és feltárásáról
Savaria a Vas megyei Múzeumok Értesítője, 27 (2002) bunkert. 39 Orosz katonák később nem nagyon merészkedtek a hegyekbe, ezért sem valószínű, hogy a Vörös Hadsereg később robbanott volna ott. Az eltérjedet mende- monda alapja elsősorban mégis az lehetett, hogy 1945. április végén a Kincs-pihenő közelében két Horváth és két Biegner-gyerek ekrazit rudak meggyújtása miatt halálra égett. 4 " A fosztogató csőcselék először a barakokat, majd magát a bunkert rabolta ki, a lejárati aknák liftszerkezetét, csigalépcsőzetét és ducolt faburkolatát is lebontották. Talán úgy, hogy lentről felfelé haladtak s a végén létrán vagy csörlő segítségével jöttek a felszínre. A kőszegi újság azt írta, 41 hogy ez a vezéri szállás teljes összkomforttal berendezett, több épületből álló egység volt, elektromos világítással, csempe-kályhákkal, egy gyönyörű fenyveserdő közepén, hidegmeleg folyóvízzel és a föld mélyébe robbantott bombabiztos óvóhellyel. „Ma még drótsövény veszi körül a kb. 3 holdnyi területet. Az egyik épület balszárnya alapos telitalálatot kapott. A többi épület ablakai mind kitörve, ajtói szétzúzva hevernek, de az épületek mind rendbehozhatók." Később, 1945. júliusában 42 azt írta az újság hogy „a volt Szálasi-féle bűntanya épületeit ismeretlen tettesek rongálják, fosztogatják. A nyilas banditák számára készült, és minden kényelemmel felszerelt épületeket lassanként teljesen elpusztítja az alacsony műveltségű tettesek barbársága." Gönczi Mihály egykori államvédelmis határőrtiszt elmondása szerint az antik bútorok zömét az akkori kőszegi helyettes rendőrkapitány, Auguszt Ferenc (a „pofozógép") hordta el, akinek a halála után a bútorok a nevelt lányához kerültek, aki ma is él. Árbócz Imre kőszegi lakos közlése szerint, több teherautó bútort szállítottak le a védőkörletből s ezek egy része, édesapja szemtanúsága szerint, a kőszegi városházára került. Ismereteink szerint a kőszegi táborokban őrzött zsidók (ellentétben a cáki és a bozsoki lágerekkel) nem vettek részt a kincshegyi (felsőerdei) munkálatokban. Kőszegen volt internáló tábor a Tátrai téglagyárnál, a Városi Téglagyárnál viszont (az Alsókörút 42/44 szám alatt, ahol most az emlékkő áll) nem laktak, csak dolgoztak zsidók, mivel ott csak raktár volt. A Czeke-féle téglagyárban laktak is, valamint az Eitner malomnál, amely a Canada-Petrol tulajdonában volt (itt működött egy Vaspöry nevezetű csendőrtiszt). A legtöbb zsidó és munkaszolgálatos az egykori honvéd laktanyában lakott, de voltak a sörgyárnál is, itt funérlemezből tákolt barakok álltak, s - állítólag - egyszer egy német teherautó kipufogó csövét bevezették az egyik bódéba. 4 'A téglagyári munkatáborról dr. Bács Pál naplója ad részletes leírást. 41 ' 41 A munkaszolgálatosok, együtt a civil lakosság kivezényelt tagjaival, a Steyer-házaknál, a Vöröskeresztnél és a Gubahegyi, a cáki és a velemi tankcsapdáknál dolgoztak. Itt, a Gubahegyen talált rá az exhumáló bizottság 1948-ban egy 20 x 50 x 4 m-es gödörre, benne - állítólag - kétezer koponyával. Az exhumált csontvázakat Füle Imre fuvaros szállította a vasútállomásra. Akkoriban az a hír járta, hogy Füle minden koponyáért kapott egy bizonyos összeget és rumot. A kőszegi halottakat 1945/46-ban Lovassy Andor tanár szedegette össze. Emlékükre emlékparkot létesítettek és emlékoszlopot állítottak. 39. Kőszegiek állítása szerint az akkori h. rendőrkapitány, Nóvák Rezső, 19-es „veterán" és a rendőrei közül elsősorban Auguszt Ferenc (1924-1987) rendőrőrmester (?) hordta el ajavakat, elsősorban értékes bútorokat és egyéb tárgyakat. Auguszt Ferenc nevelt leánya: Nóvák Lászlóné A. Ilona alig tud valamit. A javak egy része tetstvéréhez, Auguszt Jánoshoz (1921-1999) került, akinek a fia talán még őriz valamit. Kbben az időben került a kőszegi múzeumba Szálasi Ferenc díszbotja. Vö. BAKA Y KORNÉL, A koronaőrség végnapjai. História 4 (1982) ó.szám, 32-33. és uő., A Magyar Szent Korona védelmében. Hunnia 25 (1991)57-63. 40. Kőszegi Szabad Nép 1945. május 1. Van olyan szájhagyomány, hogy a gyerekek lementek a bunkerba. 41. Munkásüdülő vagy turista menedékház lesz a Szálasi-féle főhadiszállásból. Kőszegi Szabad Nép 1945. május 16. 42. Ne legyünk barbárok ! Kőszegi Szabad Nép 1945. július 2. 43. Du. SZOVJÁK HUGÓ, A zsidóüldözés borzalmai Kőszegen. 2000 halott a tömegsírokban. Kőszegi Szabad Nép 1945. július 11. - vö. BAKAY KORNÉL, A kőszegi gázkamra-botrány. Hunnia 50 (1994) 29. 43/a.Dlí. BÁCS PÁL, Deportálásom naplója. Életünk 37(1999) 7-8. szám, 707-724.- vö. Vihar Béla, Sárga könyv. Bp. 1945, 152. 317
