Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 27. (2002) (Szombathely, 2003)

Újkori történelem – Helytörténet - Bakay Kornél: Jegyzetek a Szálasi-bunker történetéről és feltárásáról

ВЛКЛУ К.: Jegyzetek a Szálasi-bunkcr törtenetéről és feltárásáról téglabolt 25 cm vastag volt s a boltív közepén erős betonkötést, a nyilasoknál (ajtók) vasbeton áthidalókat alkalmaztak. A téglát a Keresztkúti, tervezett MÁV-üdülő területéről hozták ide, ahol egy 160 m hosszú épületet kívántak felépíteni, de ezt a tervet a háború meghiúsította. A többi téglát, később (1953ban) a Herman-forrási határőr-laktanya építésekor használták fel.

26 A felső akna (B akna), amely eredetileg 21 m mély volt s feltöltődve is a legmélyebb (min. 12 m) szellőző és vészkijárati akna volt, talán egy elektormos meghajtású gyorsfelvonóval (?).

27 A vezérkari terem és a déli (8x3 m) terem közötti folyosó 28-30 m hosszúságú volt, amely vagy téglafalazatú vagy tölgy /vagy akác/fagerendás szerkezetű. A készítő mesterek két felől fúrták az alagút-folyosót és a mérnöki kimérés hibája folytán 30 cm-es eltéréssel találkoztak. A déli terem felé vezetett a kétszeres derékszöggel megtört С akna, amely ugyancsak lejáratként funkcionált. Itt mentek le a tisztek a 2.számú terembe. Ebben az aknában csigalépcső volt. Ezt adták elő az egykori szemtanúk. A bányatárnákhoz hasonlóan biztosított folyosók fenyődeszkával voltak beburkolva, lambéria szerűen. Az a kutatás kezdetén nyitott kérdés volt, hogy téglafalazással készültek-e folyosók s azokat is burkolták-e ? A későbbiek során tisztázódtak ezek a kérdések. A bunker építési munkálatai a tervezettnél lassabban folytak, erre utal Kocsárd Emánuel vasi főispán 1944. december 16.-Í levele Endre Lászlóhoz,

2

* amelyben egy december 13.-i kőszegi értekezletről számol be, amelyen „a Kőszeg körüli erődítési munkálatoknál alkalmazott zsidó munkások.. .és kivezényelt polgári személyek foglalkoztatása" volt a téma s itt esik szó „az óvóhelyek építésének késedelmességéről."

29 A kőszegi fatelepes Müller Ferenc építőmester 1944. december 14-én kelt levélében azt írta Kocsárd Emánuelnek, hogy ő dolgozik a velemi óvóhelyen. Kocsárd Emánuel főispán és kormánybiztos válaszlevelében, 1944. december 17-én azt írta: „a legfontosabb a velemi és a kőszegi óvóhelyek megépítése". 40 fogat kell és Müller Ferenc csak ezeken dolgozhat. A munka azért lassult le, mert, amint dr. Görgényi kőszegi főjegyző írja december 21-én Kocsárd Emánuelnek, a német O.T. Bauleitung rendre lefoglalja a Müllerhez irányított faanyagot. Kőszeg életében zavart keltett, hogy a nyilasok Gyöngyös Endre polgármestert kényszernyugdíjazták 1944. november 11-én és helyébe 1945.január 4-én ideiglenes megbízással Detre Istvánt ültették. Chernél Ernő kőszegi főszolgabíró azonnali leváltását Endre László követelte 1944. nov. 15-én.™ Szabadváry Ferenc kőszegi szappangyáros ellen is felléptek, talán azért, mert ő a későbbi kommunista párttitkárnak, Márkus Bernátnak (Kőszeg, Deák u. 19.) is felmondott nyilas-vonzalma miatt?" Kőszeg lakossága a negyvenes években 10 321 fő volt, 1944. decemberében a menekültekkel, a betelepítettekkel és a zsidó internáltakkal együtt Kőszeg népessége 21 778 fő lett.

32 Ebből magyar katonaság 1600 fő, német katonaság 523 fő, a HM Vezérkar 750 fő, a Fővezérség 600 fő, a Nemzetvezető katonai irodája 350 fő, a miniszterelnökség 700 fő, zsidó munkás 5000 fő. 1945. március 29-én, nagycsütörtökön jöttek be az oroszok Kőszegre, de lassan nyomultak előre. Vértes Ernő felidézte Borbás Imre sekrestyés beszámolóját, aki szerint március 29-re csaknem teljesen kiürült a város, sokan a hegyekbe menekültek, sokan nyugatra. Székely László apátplébános és Borbás 26. Maitz József elmondta, hogy 1946-ban a szombathelyi Király utcai ÁVO-épületét csinálták, de ő erről nem kíván beszélni ma sem ! 1950-ben építette a VASÉI', amelynek ő is dolgozója volt, a szombathelyi Söptei úti laktanyát, majd 1951-ben az Isteni Ige Társaságtól elvett missziós házat alakították át teljesen, ugyancsak laktanyának. Ez lett a Petőfi laktanya. Ma már ismét missziósház. 27. Többek szerint ebben az aknában nem lehetett közlekedni, ez csak és kizárólag szellőztető akna volt. 28. Dr. Endre László 1944. november elejétől már Velemben lakott, a lakásába sürgősen két telefon beszerelését kérte. Ugyanekkor lett a velemi póstaügynökségből rendes postahivatal. VML lV-401/c/bb/5.1593.1944. nov. 13. 29. VMLlV-401/c/aa/1944. 30. VML 401/c/bb/5.1628. 1944. november 15. 31. Márkus Bernát levele Kocsárd Emánuelnak 1945.február 5-én. Kitartás! Éljen Szálasi ! köszöntéssel. VML lV-401/c/aa/425. 32. VML lV-401/c//aa/76/1945. Szombathely lakossága 43 000 fő volt, népessége ekkor „jóval százezer felett" volt. (1945. januárban)-vö. Sorsforduló, i. Budapest 1972, 171-172. 314