Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 27. (2002) (Szombathely, 2003)

Régészet - Takács Zoltán Bálint: A magyar honfoglalás előzményeiről

TAKÁCS Z. В..: A magyar honfoglalás előzményeiről kezesünkre, amelyek alapján végig tudnánk követni az idő előrehaladtával a határok változását. Haszdaj ibn Sap rut cordobai zsidó orvos és József kazár uralkodó levélváltásában olvashatjuk a kazár területek leírását, azonban nem abszolút számokban, mint például ibn Saprut saját hazájára vonatkozóan, hanem népek felsorolásával. Analógiával szolgálhat Kül tegin és Bilge kagán felirata, amelyek elején hasonló elv szerint kerül bemutatásra a türkök hatalmi területe, azaz a népek felsorolásával. Jól magyarázható a források ilyetén fogalmazása a steppei hatalmi felfogással, miszerint a steppei állam nem a területiségre, a határok pontos megvonására épül, hanem a meghódított, behódolt népekre.

15 Nem kazár források alapján sem tudunk azonban pontos képet adni a kaganátus kiterjedéséről. A muszlim források közül a 10. század elején író ibn Ruszta annyit mond el a besenyő földtől tíznapi útra elterülő kazár területekről, hogy széles ország az és az egyik oldalán egy nagy hegy van, amely Tiflis vidékéig terjed. Szól még két jelentősebb városról, Etilről és Szamandarról."

1 VII. Konstantinosz munkájában sem találunk olyan részt, amelynek segítségével pontosan meg lehetne határozni a birodalom határait. A császár egy helyen azonban említést tesz Sarkéiról, amely a kazár-besenyő határon volt található. Az adat azonban nem vonható be a 9. század viszonyainak vizsgálatába, ugyanis Konstantinosz csupán a 10. századi besenyő területek leírásakor említi az erődöt, és csak ennek során tér rá a 9. század első felében történt felépítésének körülményeire. A leírásból tehát, figyelembe véve a steppei határok gyors változásait, csak a 10. század közepi állapotokra vonatkozóan lehet megállapításokat tenni. Emellett a régészeti kutatások által felszínre hozott leletek szerteágazó kapcsolatokra utalnak a Krímmel, Bizánccal, valamint a transzkaukázusi és közép-ázsiai területekkel. A képhez hozzátartozik az is, hogy a kereskedelmi úton idekerült leleteken kívül jól megfoghatók a helyi kézművesség termékei is. Mindez inkább a nyugodt mindennapi élet képét vetíti elénk, mintsem az állandó háborúskodást vagy legalább készenlétet, mint azt egy határerőd esetében elvárhatnánk. Hasonlóan a Kazár Kaganátushoz, a besenyők 9. századi földrajzi helyzete sem határozható meg a maga teljességében.

17 Ráadásul ez esetben még olyan forrás sem áll a rendelkezésünkre, amely legalább felsorolná, hogy milyen népek tartoznak a besenyők hatalma alá, mint azt József kagán megtette a Kaganátus esetében. A muszlim szerzők alapján a 9. századi besenyő szállásterület a dél-orosz steppére lokalizálható. Az e vidékre vonatkozó legfontosabb értékelhető információkat a Hudud al-'alam nyújtja. A 10. század második felében ismeretlen szerző által perzsa nyelven írt munka több fejezetében foglalkozik a török népek lakta vidékekkel, országokkal, így a kazárokkal és a besenyőkkel is. Az egyes népek leírásánál a térképet használó szerző az adott nép által lakott terület határait írja le, majd rátér az ott található városok rövid bemutatására. A Hudud al-'alam forrásai szélest kört ölelnek fel, amelyek szétválasztása évtizede tárgya a filológiának.'

8 A kazárok a besenyőkhöz való kapcsolatának kérdéskörét tágíthatja a besenyőkre vonatkozó két leírás. A szerző két besenyő csoportot különböztetett meg: a török besenyőket és a kazár besenyőket. A török besenyők által lakott terület határai a következők: keleten az oguzok (Ghuz), délen a burtászok (Burtas) és Baradhas nép, nyugaton a magyarok (Majghari) és a Rus, északon pedig a Ruthas folyó. A kazár besenyők határai a következők: északon a Kazár-hegy, délen az alánok, nyugaton az Oguz-tenger, északon a Mirvat nép. A szerző a földrajzi behatároláson kívül beszámol arról is, hogy a kazár besenyők korábban a török besenyők egy csoportja volt, akik meghódították új területüket. 15. A kazár levelezésre, miszerint az a kaganátus megszűnése után keletkezett ld. VÉKONY GABOR: A kazár kérdés I. A kazárok és a zsidóság, Eleiünk 30 (1992):8-9. 919-930. Az orkhoni feliratok részletes elemzése a kérdés szempontjából VÁSÁKY IsivÁN: Nép és ország a türköknél, in: TÖKEI FERENC (szerk.): Nomád társadalmak és államalakulatok, Bp., 1983. (a továbbiakban: VÁSÁRY 1983) 189-213. 16. KMOSKÓ MIHÁLY: Mohamedán írók a steppe népeiről. Földrajzi irodalom 1/1, Bp., 1997. (a továbbiakban: KMOSKO1997) 203. 17. A besenyők korai és egész történetére ld. KURAT, A. N.: Perének Tarihi, Istanbul, 1937. 286. 18. A klasszikus munka MlNORSKY, V.: Hudud al-'alam. The répons of the World. Л Persian Geography 372 AU. - 982 A.D., London, 19702. (a továbbiakban: Hudud al-'alam) 206