Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 27. (2002) (Szombathely, 2003)
Régészet - Pap Ildikó Katalin: Adatok Szombathely középkori településtörténetéhez. A Kőszegi utca 42. leletei
РЛР I. К.: Adatok Szombathely középkori településtörténetéhez - A Kőszegi u. 42. leletei A pohár díszítésre nem találtam pontos párhuzamot", de hasonló, bepecsételt díszeket a kőszegi vár poharain is alkalmaztak (HOLL 1992, 29). Holl Imre szerint a várban használt cseréppoharak gazdag sorozata, anyag és forma szempontjából nagyon különböző megoldásai azt mutatják, hogy ezek különböző dunántúli műhelyek termékei lehetnek (HOLL 1992, 30-31). A biztosan korsónak meghatározható edények (7. és 8. ábra) - egy majdnem egész korsó és két peremtöredék - közül kettő durva szemcsés homokkal és apró kaviccsal, egy csillámos homokkal, apró kaviccsal és kevés finom őrölt kerámiával soványított. A korsók kézikorongon készültek, s az egész edény a korongról levágott. Az egész korsón jól látszik, hogy az alját összeragasztották az oldallal (CsUPORCSUPORNÉ 1998, 121). A korsó peremátmérője 8 cm, fenékátmérője 10 cm. A két töredék peremátmérője 9 és 12 cm. A peremek ívelten ill. ívelten alig kihajlóak. Az előbbi töredék a peremen és a perem alatt háromszög alakban levágott, az utóbbi lekerekített, kis lekerekített bordával ellátott. Az egész korsó díszített, vállán figyelhető meg egy szélesen, sekélyen besimított vízszintesen körbefutó vonal. Fülét mély bekarcolt vonallal díszítették, és át is fúrták. A korsófülek bekarcolással való díszítése a XIV. században már szokás volt (HOLL 1992, 28), de a XV. század végén, XVI. században is jellemző (HüLL 1992, 30). Kozák Károly a XVI. századi korsók fülére karcolt vonalakat mesterjegynek tartja (KOZÁK 1987, 338). A korsónak vagy fazéknak meghatározható peremtöredékek (8. ábra) csillámos homokkal, finom apró kaviccsal és őrölt kerámiával ill. egy esetben mészszemcsével is soványítottak. A három fazék vagy korsó aljtöredék anyagába durva szemcsés homokot és apró kavicsot kevertek. A peremek kézikorongoltak, az aljak gyorsan forgó kézikorongon készültek. Az egyik perem magasan, ívelten kihajló, lekerekített, a perem alatt besimítással tagolt. A másik fölső részén lekerekített, apró, kissé lecsüngő bordával tagolt. A peremátmérők 10 ill. 12 cm. Az aljak közül kettő a korongról levágott, egy leemelt. A fenékátmérők 6,6, 6,8 és 7,3 cm-esek. HÁZTARTÁSI EDÉNYEK Az előkerült kerámiaanyag nagy részét fazekak alkotják (9-13. ábra). Fő soványító anyaguk -jórészt durva szemcsés - homok volt. Ez a töredékek 77,7 %-ában 9 , csillámos homok 18,2 %-ában, finoman iszapolt homok 3,3 %-ában volt megtalálható. A fennmaradó 0,8 %-ot a homok nélkül, apró kaviccsal és mészszemcsével, illetve apró kaviccsal és finom őrölt kerámiával soványított töredékek alkotják. Homok mellett apró kavics volt az edények 90,5, őrölt kerámia 41,7 és mészszemcse 8,3%-ában. Csak homokkal soványítottak a fazekak 5,4 %-át. A leggyakoribb felhasznált alapanyag a homokkal és apró kaviccsal (41,3 %), illetve a homokkal, apró kaviccsal és őrölt kerámiával soványított (34,7 %) agyag volt. A fazekak 91,7 %-a kézikorongolt, 3,3 % gyorsan forgó kézikorongon készült, 5,0 % gyorskorongolt. A fazékperemek (30 db) közül leggyakrabban az ívelten kihajló, megvastagodó és lekerekített (33,3 %), valamint az ívelten kihajló, megvastagodó, szögletesre vágott perem (30,0 %) fordult elő (9-12. ábra). Kisebb számban találunk álló, lekerekített (13,3 %), ívelten kihajló, elvékonyodó és lekerekített (10,0 %), vízszintesen kihajló {6,1 %) és gallérosodó (6,7 %) peremeket is. Az objektum anyagában 30 a díszített oldaltöredékek (13. ábra) száma. Díszítést csak az edények 8. Hasonló, négyzet alakú bepecsételt dísz van egy sarvalyi, XV. század végére, XVI. század elejére datált pohár aljtöredékén (HOLL - PARÁDI 1982b 52. ábra 2. és 164. ábra 14). 9. A statisztika alapjául a fazéktöredékek tényleges számát vettem alapul, így az ugyanazon a leltári számon szereplő, egy edényhez tartozó fazéktöredékeket is figyelembe tudtam venni. így az összes töredék 242 db. 166
