Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 27. (2002) (Szombathely, 2003)

Régészet - Ilon Gábor. Késő bronzkori kincslelet Szombathelyről. Napbárka szimbólumok a Kárpát-medence urnamezős kultúra lemeztárgyain

Savaria a Vas megyei Múzeumok Értesítője, 27 (2002) Szászvárosszéki (Ora§tie, Románia) 1834-ben talált jelképes kocsi/napbárka (HAMPEL 1886 58. t. 2, 66. t. 3, 6, KOSSACK 1954 17, 4. t. 7). Keltezés: korai urnamezős kultúra, Ha Al Váncsafalva (Oncegti, Románia) 1988-ban talált kincslelet kardjának pengéjén egy pár kettős madárábrázolás (KACSÓ 1999 Abb. 2. 1.). Keltezése: fiatalabb urnamezős kultúra, HaBl Velemhől (Vas m.) az 1896-ban lelt I. depotban (KÁRPÁTI 1897 3. t. 18-19, MlSKE 1907 55. t. 1415, Mozsoucs 1985 211-213, 231A. t.) egy pár kettős madárábrázolás. Ismeretlen rendeltetésű tárgy. Talán a nagybabrócihoz (ld. feljebb) hasonló kerékagydísz (KOVÁCS 1977 71. kép) része? Keltezés: MOZSOLICS BVc, gyermelyi horizont, Ha A2 Zsujta-Ortvány-dűlő, Borsod-Abaúj-Zemplén m. (HAMPEL 1886 57. t., MOZSOLICS 1985 217, 155. t.). Díszítés: vízimadár stilizált szarvcsonkokkal (?). Funkció: kocsirúdvég (?) Keltezés: Mozsolics BVb kurdi horizont, Ha Al Technikai megoldásuk (trébelés és poncolás kombinációja) alapján sem tartom idősebbeknek az urnamezős kultúra korábbi (II.) fázisára (BD-HaA) keltezett észak-horvátországi Veliko Nabrde-i és Poljanci I. kincs lemez- és bronzedénytöredékeit (VlNSKl-GASPARlNl 1973 218, 221, 1.1. 3, 48. t. 19). A technikai megoldások tehát nem eredeztethetők délről. A trébeléses, gyöngysordíszes technika ekkor már létezett, élt majd tovább élt a Kárpát-medencében, és annak nyugati felén is. A fenti kataszter ezt igazoló esetein (pl. Kemecse, Vajdácska, Rinyaszentkirály, Lengyeltóti) túl csak néhány közelebbi példát említek. Megtalálható Vas megyében: az 1925-ben ajándékozással gyűjteménybe került velemi II. depotban (PATAY 1990 62-63, 42. t. 98, KEMENCZEI 1996 458, 7. ábra 1), amelyet jenisovicei típusú edényeivel a HaBl periódusra keltezett a kutatás. Már a következő időszakra (HaB2, Mozsolics BVIb Románd illetve Kemenczei szerinti V kincshorizontra, НаВЗ) datálható a szomszédos Veszprém megyei Badacsonytomajon (PATAY 1990 67,44. t. 108A, KEMENCZEI 1996a 86, Abb. 37, KEMENCZEI 1996 13. ábra 2) 1954-ben talált depot edénye. A vizimadár-motívum népszerűsége a kora vaskorban is továbbélt, ahogy KEMENCZEI T. (1988 93-94, 96, Abb. 3. 3-4, 12-13) gyűjtése igazolja. PÉLDÁK AZ URNAMEZŐS KULTÚRA KÁRPÁT-MEDENCÉN KÍVÜLI MADÁRSZIMBOLIKÁI ÉS NAPBÁRKA MOTÍVUMAI KÖZÜL SZLOVÉNIA A Kanalski Vrh-\ I. kincsből egy öntött bronz kettős vizimadár-motívumot ismerünk (CERCESINKOVEC 1995 Pl. 165. 2). A 10. századra keltezik és a bipoláris világkép egyik példájának tartják (TURK 1996 115, 117, TERZAN 1996 258). HORVÁTORSZÁG A Poljanci I. kiesben van egy lábvérttöredék (VlNSKl-GASPARlNl 1973 218, 48. t. 19), amelyet a publikáló a BD-HaA időszakra az urnamezős kultúra beosztása szerinti II. fázisára datált. Ezen ugyanúgy hármas poncolt vonalköteg alkotja a stilizált napbárka mintát, ahogy a nadapi, esztergomi avagy a Malpensa-i és a Desmonta di Veronella-i lábvérten. A megfogalmazás mikéntje ugyancsak egy csoportba sorolja ezeket a darabokat. OLASZORSZÁG A Desmonta di Veronella temetőjének egyik sírjából származó lábvérteken erősen stilizált, poncolt vizimadár-motívumok láthatók (JANKOVITS 1997 14, Fig. 1-2). A sírt a 12-11. századra keltezik. 129