Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 27. (2002) (Szombathely, 2003)
Régészet - Ilon Gábor. Késő bronzkori kincslelet Szombathelyről. Napbárka szimbólumok a Kárpát-medence urnamezős kultúra lemeztárgyain
Savaria a Vas megyei Múzeumok Értesítője, 27 (2002) Nyírlugos-Szennyespuszta, Szabolcs-Szatmár-Bereg m. (KEMENCZEI 1984 179, 215. t. с 25, PATAY 1990 41-43, 32. t.). 1904-ben került elő. M: 363 mm, átm: 341 mm. Díszítése: teljesen azonos a hajdúböszörményiével. Funkció: situla. Keltezés: Gáva kultúra, Mozsolics BVIa Hajdúböszörményi horizont, На В1 Sényó'-Dajkahegy, Szabolcs-Szatmár-Bereg m. (PATAY 1990 41-43, 33. t.). 1900-ban került elő. M: 305 mm. Díszítése: a motívum lényege azonos a hajdúböszörményiével. Funkció: situla. Keltezés: Gáva kultúra, Mozsolics BVIa Hajdúböszörményi horizont, Ha Bl Tiszanagyfalu, Szabolcs-Szatmár-Bereg m. (PATAY 1990 41-43, 34. t. 64). 1813-ban került elő. M: kb. 250-260 mm. Díszítése: trébelt félgömbös keretelésű mezőben poncolt fenyőág minta, alatta poncolt, csúcsukra állított háromszögek, a csúcson trébelt félgömböcske. (Stilizált napbárka és/vagy Napisten?) Funkció: situla. Keltezés: Gáva kultúra, Mozsolics BVIa Hajdúböszörményi horizont, Ha Bl Tiszavasvári-Fácánoserdő, Szabolcs-Szatmár-Bereg m. (KRMENCZEI 1984 81, 189, 203. t. a. 3, PATAY 1990 71-72, 46. t. 120). 1934-ben ebben az edényben került elő a depot. M: 225 mm, átm: 305 mm. Díszítése: a vállon poncolt és trébelt mezőben poncolt vizimadárfejek sorakoznak, amelyeket trébelt félgömbök szakítanak meg. Funkció: szűrőedény. Keltezés: Gáva kultúra, Mozsolics BVIa Hajdúböszörményi horizont, Ha Bl Szentes-Nagyhegy II. depot, Csongrád m. (PATAY 1990 41-43, 34. t. 63). Díszítése: a motívum lényege azonos a hajdúböszörményiével. Funkció: situla. Keltezés: Gáva kultúra, Mozsolics BVIa Hajdúböszörményi horizont, На В1 A hajdúböszörményi körhöz tartozik még a Lúcky (korábban: Jánosrét) situla, amelyen — a felsorolt magyarországi példákhoz hasonlóan — ugyancsak napbárka ábrázolás van. Az urnamezős kultúra középső- és/vagy fiatalabb fázisára keltezték (NOVOTNÁ 1991 58-60, 11. t. 54, FURMÁNEK et. al. 1991 41. ábra). A situlák gyártóműhelyét a szlovák kutatás ebben a régióban feltételezi. Helyi előzményeinek az idősebb urnamezős korra datált Marhan-i (korábban: Margonya) depot és a Dvory nad Zitovou-i (korábban: Udvard) cserépedény plasztikus reliefdíszeit tartják. В./ Dunántúl Keszőhidegkút, Tolna m. (MOZSOLICS 1985 137, 35. t. 30). Díszítése: trébelt gyöngysorok. Funkció: situla? Keltezés: Mozsolics kurdi horizont BVb, Ha Al V. FEGYVER: LÁBVÉRT Rinyaszentkirály, Somogy m. (MOZSOLICS 1985 182-183, 98. t.). 1894-ben találták. Díszítése: poncolt vonalkötegek, trébelt közepű napkorongok, négy vizimadárral (tehát stilizált napbárka?). Funkció: lábvért. Keltezés: Mozsolics kurdi horizont BVb, Ha Al Lengyeltóti, Somogy m. (HONTI 1995 11, HORVÁTH 1999 rajza, 1. és 4. kép). Az V. kincs 1995-ben került múzeumba. Díszítése: poncolt vonalkötegek között, négy, trébelt közepű napkorong. Funkció: lábvért. Keltezés: Mozsolics kurdi horizont BVb, Ha Al Egészében még publikálatlan kincs. A lábvért a rinyaszentkirályi lábvérttel azonos, vagy azonos hagyományú műhelyben készülhetett. Nagyvejke, Tolna m. (MÉSZÁROS 1971-72 43, XIII. t. 13a-f). 1969-ben hitelesítő ásatáson, gödörben talált kincsleletből származik. Díszítése: poncolt kerék-motívumok vonalcsoportok között. Funkció: lábvért. Keltezése: Mozsolics kurdi horizont BVb, Ha Al, de a kincslelet véleményem szerint - a fiatalabb tárgyak miatt - később, а На В korszakban kerülhetett földbe. Rekonstrukcióját J AN KOVITS K. (1997 Fig. 4.) készítette el. 127
