Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 26. (2001) (Szombathely, 2002)

Söptei István. Sárvár-vidéke és a Kemenesalja a polgári forradalomban

S AVARIA 26 (2001) nékiek megmagyarázni, hogy a francia forradalom, úgy a legközelebb Bécsbe s most már majdnem egész Németországba közössé vált nép mozgalmak, oly veszélyt hoztak volna a nemesség nyakára, mely a galíciai eseményeknél is borzasztóbb vérontássá fajulhata el. Egyébként a kisnemesség az adófizetéssel nemigen fog terheltetni, és sokkal többet nyerend a bekövetkező jótékony kereskedelemi intézetek, hitelbank, sónak leszállítandó ára, s életének, úgy mint vagyonának biztosítása által, holott minden lázadásbéli veszedelmek elhárítására egyedül a nagyobb birtokosoknak áldozatai fordíttattak."

26 Vidos aggodalma érthető volt, hiszen saját birtokának jobbágyai is mozgolódtak. Legalább is ez derül ki levelének következő soraiból: „Kukoricaföldet én senkinek sem Ígértem ... Az építésről itt zavaros körülmények közt gondoskodni sem lehet, csak nyári aklot készíttesetek a cseren."

27 A fenti sorok is bizonyítják, hogy Sárvár-környéke és Kemenesalja jobbágysága a birtokviszonyok alapvető megváltoztatását várta az eseményektől. Térségünkben már április 13-án a mindszenti parasztok mozgolódásáról értesülünk: „... a régtül fennálló pásztortanyákat ... összve rombolták, a mindszenti határban birtokos uraságok pásztoraiknak pedig agyon verés fenyegetése mellett meg tilták, hogy határjukban uraságaik birka nyájait ennek utánna őrizni merészeljék." Bögöte jobbágysága a határ felmérésének megismétlését, elvett erdejük és legelőjük visszaadását kérte.

28 Végül is az elégedetlenkedő mindszentieket a Csányi kormánybiztos által kivezényelt Hardegg vasas-ezred egy osztálya fékezte meg. Simonyiban a megelőző évi tagosítás ellen lázadtak az érintettek. „A helység ... nemes és nem nemesekkel vegyes lakossága a múlt ősszel létesült tagosztált földúlta, először is a házankénti korcsmáitatást kezdve, utóbb az egyesek bírásába bocsájtott köz legelőt visszafoglalta, sőt egynémelylyek véres verekedéssel kegyetlenkedtek ... a zendülők mostani lázas kitöréssel nemcsak a magánybirtok megtámadására és elfoglalására, de vérengző verekedésekre is fajultak azok ellen, kik a csend háborításában a zavargókkal kezet nem fogtak." Itt is a katonaság a rendcsináló. 11 embert befogtak és Szombathelyre kísértek, a faluba pedig fél század lovasságot és fél század gyalogságot szállásoltak be. Az áprilisi zavargások után májusban a jánosházai Erdödy-uradalom parasztjainak legelő visszafoglalásáról értesülünk. Az eseményről Táncsics Mihály is megemlékezett lapjában, a Munkások Újságjában. A jeles személyiség a község elöljáróit ostorozza, akik az uradalom érdekeit képviselték. A jánosházaiak mozgalmát is a katonaság törte le, a községet az Ernő főherceg ne-vét viselő ezred két százada szállta meg. 1848 nyarán újabb parasztmegmozdulásokról szólnak a híradások. A pálfai volt jobbágyok „Nagy Sándor volt földesuruknak marháit saját rétjéről s az egész határbéli legelőkről erőhatalommal lehajtották, a korcsmáitatást pedig olly formán foglalták el, hogy a haszonbéri fizetést megtagadták. A hoszHERMANN 1998. 147. Vidos József levele Vidos Évához. Bécs 1848. március 18. HERMANN 1998. 147. Vidos József levele Vidos Évához. Bécs 1848. március 18. SIMON V. 1984. 108-109. 76