Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 26. (2001) (Szombathely, 2002)

Balogh Lajos–Víg Károly: Vízkeleti Vargha Andor növényábrázolásai (1924–1926) a szombathelyi Savaria múzeumban

S AVARIA 26 (2001) demissorum

67 néven különböztette meg [p. 14.]; [fekete-fehér tusrajz, p. 15.] Arnica montana L.

68 - a norikum egyes völgyeinek hegyvidéki dísze, különösen sok Hámor mellett [p. 18.]; [színes tusrajz, p. 19.] Aruncus silvester Kost.

69 - a hegyvidéki források kísérője, flóránk egyik legszebb dísze [p. 22.]; [színes tusrajz, p. 23.] Calluna vulgaris (L.)

70 - hanga, csarab, - a „heide-formáció" vezérnövénye. Elterjedésének összefüggő területe a praenorikum keleti határával esik össze. A flórahatár különös élességgel észlelhető Ostffyasszonyfánál, ahol májusban a déli Asphodelus fehér gyertyaszálai, ősszel a Calluna rózsáslila virágai díszítik a harmadkori kavicsdombokat [p. 26.]; [színes tusrajz, p. 27.] Carex Fritschii Waisb.

71 - Verh. zool.-bot. Ges. Wien, 1894 (51)

72

, А, В 1897, 11

73

, flóránk nevezetes, a C. montana

14

, pilulifera

75 és umbrosa

16 sajátságait egyesítő sásfaja; melyet felfedezése óta Marburg (MURR) és Pozsony (GÁYER) vidékén is megtaláltak és Szavojából és a Tessinből is közöltek. Nálunk a Carex-eknek most említett fajai nagyon változatosak s a szétforgácsolódás benyomását keltik. - Az alakkör változatosságát és kapcsolatát az alábbi táblázat tünteti fel [p. 30.] (2. ábra); [fekete-fehér tusrajz, p. 31.] (3. ábra) Castanea sativa Mill. - a szelídgesztenye, flóránk egyik legnevezetesebb, a harmadkor óta őshonos tagja.

77 A kőszeg-rohonci lejtők ősgesztenyéseiről 1. forma demissorum Borb., érvényes neve: Alnus viridis var. viridis f. viridis 68 hegyi árnika 69 Aruncus dioicus (Walter) Fernald, erdei tündérfürt 70 Calluna vulgaris (L.) Hull, csarab 71 Carex fritschii Waisb., dunántúli sás WAISBECKER, A. (1894): Carex Fritschii n. sp. - Verhandlungen d. zool.-bot. Gesellschaft, XLIV, Sitzungsberichte, p. 51. 73 WAISBECKER, A. (1897): Carex Fritschii Waisb. - Allg. Bot. Zeitschr., HI, p. 11. 74 Carex montana L., hegyi sás 75 Carex pilulifera L., eperjes sás 76 Carex umbrosa Host, árnyéki sás 77 GÁYER érveket gyűjtött azon meggyőződésének bizonyítása érdekében, hogy e fa őshonos a Kárpát-medencében. Eszerint Vasvármegyében a gesztenyések kb. 200 évvel azelőttig a Borsmonostor-Rőt-Kőszeg-Cák-Velem községek határában húzódó, valószínűleg 3000 holdat is meghaladó, többé-kevésbé összefüggő erdőséget alkottak, így a községek valamikor gesztenyeerdőbe települtek. GÁYER szerint a velemi (Szent Vid) bronzkori őstelepeknek is egyik legjelentősebb tényezői a fontos, kenyérpótló táplálékot adó gesztenyések voltak. Az, hogy eredetét egészen a harmadkorig vezeti vissza, aminek mai tudásunk ellentmond, mit sem von le megállapításának jelentőségéből (GOMBOCZ 1936). A Castanea nyugat- és dél-dunántúli (sőt részben középhegységi) előfordulását számos külföldi, és a legtöbb magyar szerző őshonosnak tartja (BALOGH in press). 24