Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 26. (2001) (Szombathely, 2002)

Tóth Kálmán: Húsvéthétfőtől Szent Mártonig. A Vasi Múeumfalu rendezvénynaptárának alakulása

TÓTH KÁLMÁN: Húsvéthétfőtől Szent Mártonig A bíróság tagjait felkérésünkre az alábbi intézmények és testületek delegálták (és delegálják a következő vásárokon is): • Vas Megyei Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal • Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, Szombathely • Fogyasztóvédelmi Felügyelőség, Szombathely • Szombathely Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Igazgatási Osztály • Városi Rendőrkapitányság, Szombathely • Szombathely Város Tűzoltósága •Vas Megyei Kézműves Kamara 34 • Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága „Inspector uraimék" beiktatására a vásárnyitó ünnepségen került sor. A vásárbírák régen is valószínűleg valamilyen megkülönböztető jelzést viseltek. Lehetett ez bot, pálca, mérleg vagy medál. 35 Az okmányok hitelesítésére al-kalmi hitelesítő eszközként bélyegzőt használtak. Ez többnyire a város pe-csétje volt, de lehetett speciális vásárbírói „sigillum" is. Pecsétünk tervezésé-nél felhasználtuk a nyírmadai vásárbírói pecsét ábrázolását és köriratát. 36 Az inspectorság a „Czédulaháznak''' kinevezett szalafoi kerített házban székelt, ahol Rába Helytörténeti Múzeum kézmüvesipar-történeti gyűjteményéből összeállított cégér kiállítást is meg lehetett tekinteni. 37 Az új vásárok megnyitását mindenkor igyekeztek emlékezetessé tenni a szervezők. Kihirdették a vásári engedélyt, felolvasták a szabadalomlevelet és a vásári rendtartást, esküt tett a vásári bíróság. Ügyességi versenyeket ren­deztek, felvonták a vásári lobogót, ingyen bort osztottak. Általában elterjedt játék és egyben jogi népszokás volt ilyenkor a karómászás. Egy magas pózna tetejére kabátot helyeztek, a zsebében pénzzel. A gyerekeknek kisebb karót állítottak. Aki le tudta hozni a fent függő dolmányt és bugyellárist, megtart­hatta mindkettőt, ugyanakkor „felszabadította a vásárt". Ekkor „kiáltatta meg" a vásárjog tulajdonosa - a város vagy a földesúr - a vásárt. A vásárjog kinyilvánításának pillanatától - „szabad a vásár" - volt lehetséges az adásvé­tel. 8 Ezt gyakran ágyúlövéssel is jelezték. A Szent György napi vásár nyitó ünnepsége a fenti forrásoknak min-^ denben megfelelt. Az ünnepség a vásár kimenetelére vonatkozó jóslással ért véget. Ennek szövegét Regiomontanustól merítettük. 39 Hogy végül is hozott-e a „csízió" szerinti jó nyereséget „Jupiter órája" minden árusnak, arról nem szól fáma. Annyit azonban tudunk, hogy az első 2000-től jogutódja, a Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara a vásár társszervezője. 35 TÁRKÁNY Szűcs Ernő: A vásár és jogi népszokásai. In: Vásártörténet, hídi vásár. Szerk.: Szőllősi Gyula. Debrecen, 1976. 359. 36 DANKÓImre: A nyírmadai vásárbírói pecsét. - Szabolcs-Szatmári Szemle 1979. 3. sz. 126-128. 7 Köszönetet mondunk dr. Nagy Zoltánnak a tárgyak kölcsönzéséért. 38 TÁRKÁNY Szűcs 1976. 333-376. 39 Regiomontanus (Királyhegyi Müller János): Cisio 1471. Csízió, vagyis a csillagászati tudománynak rövid értelmes leírása. Bp., 1986. 40-41, 45-46 és 49-50. Ld. még: DANKÓ Imre: Az árucsere (a vásár, vásározás) hiedelem és szokásvilága. In: Hiedelmek és szokások az Alföldön II. Az Arany János Múzeum Közleményei. Nagykőrös, 1992. 684. 183

Next

/
Thumbnails
Contents