Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 26. (2001) (Szombathely, 2002)

Balogh Lajos–Víg Károly: Vízkeleti Vargha Andor növényábrázolásai (1924–1926) a szombathelyi Savaria múzeumban

S AVARIA 26 (2001) Hosszú leírásnál gyakran többet mond egy kicsiny, de jó kép. ...A szakszerű botanikai ismeretek képek útján való közlésére egyedül a hű ábrázolás alkalmasa MOESZ Gusztáv „Növényképek hajdan és most" című tanulmányának (MOESZ 1930) bevezető gondolatai a tudományos növényábrázolások egyik legalaposabb hazai elemzéséből valók. Figyelemre méltó, hogy a cikk szerzője írásában különös figyelmet szentelt a sokszorosítási technikák fejlődésének is. A hazai botanikai irodalmat tekintve értékes adalékokkal szolgálnak még e témakörben a következő szerzők, illetve tanulmányaik. Soó Rezső az illusztrált növénytani díszművek korszakának, a XVIII-XIX. századnak csaknem 400 munkájáról - 160 szerzői címszó alatt - ad áttekintést, alapos bibliográfiai adatokkal és a rajzolókkal egyetemben (SOÓ 1947). CSAPODY Vera különösen az egyedi ábrázolás eszközeinek szempontjából elemzi a növényábrázolásokat, de rövid történeti áttekintést is ad (CSAPODY 1963). BUNKE Zsuzsanna a botanikai illusztrációk tükrében vizsgálja a tudományos ábrázolást, összevetve a rajzos és fényképes módszereket (BUNKE 1979). Christa RlEDL-DORN és SZABÓ T. Attila a Habsburg-házhoz kapcsolódó botanikai kultúra évtizeddel ezelőtt Magyarországon járt kiállításának anyagát összegzi, benne a növény ábrázolásokra is kitérve (RlEDL-DORN és SZABÓ 1991). Vázlatos áttekintésünk részben a fenti munkákon alapul. Szemelvények a magyar növényábrázolás történetének jeles oldalairól Annak ellenére, hogy illusztrálását tekintve nincs magyar vonatkozása, mégsem mellőzhetjük hazánk növényvilágának első kutatója, Carolus CbUSlUS (1526-1609) „Rariorum aliquot stirpium per Pannoniam ..." (CLUSIUS 1583) című munkáját. A botanikai könyvillusztrációk neves monográfiája (NISSEN 1951) mind ezt, mind a mikológia tudományának első nagy művét, a „Fvngorum in Pannoniis observatorvm brevis história" (CLUSIUS 1601) címűt - mindkettő fametszetekkel illusztrált - szerepelteti a Magyarországgal kapcsolatos tételek között.

4 A mikológiái monográfia fametszetei egy bécsi festő - valószínűleg Esaye LE GlLLON, CLUSIUS unokaöccse - akvarelljei nyomán készültek (UBRIZSY 1983).

5 1591-ben Nagyszombatban jelent meg hazánkban az első, fametszetekkel díszített botanikai ábráskönyv, PÉCSI Lukács ,^iz keresztyén szüzeknek tisztességes koszorúja" (PÉCSI 1591). E munka igazából egy német erkölcsbotanikai mű szabad fordítása, és a képei sem eredetiek (KÁDÁR és PRISZTER 1992). A Nagyszombatról Budára (1777), majd Pestre (1784) köl4 Ezek: CLUSIUS (1583); CLUSIUS (1601); WALDSTEIN és KITAIBEL (1800-1812); ROCHEL (1828); KALCHBRENNER (1873-77); HOLLÓS (1904). 5 Az elveszettnek hitt akvarellekre 1874-ben bukkantak rá a leideni egyetem könyvtárában (Éd. MORREN), és 1900-ban ISTVÁNFFI Gyula saját másolatában adta ki „A Clusius-Codex mykológiai méltatása" című könyvében. 8