Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 25/3. (2000-2001) (Szombathely, 2002)
Fitz Jenő. Gorsium társadalma a feliratok alapján
SAVARIA25/3 (2000-2001) PARS ARCHAEOLOGICA Magn[o] kiegészítés, amelynek különös jelentőséget ad az a körülmény, hogy ennek az istennek állított aquincumi oltárt 64 június 11-én állították, azaz a kelta-jellegü isten kapcsolatban állhatott a Gorsiumban is tisztelt Teutanus-szal. 65 Nem lehetetlen, hogy az oltár hiányzó felső részén Teutanus neve is szerepelt, ebben az esetben a templom e két istenség kultuszára épült. Bizonyára a városelőkelői közé számítottak azok a jövevények is, akik más városokban viseltek valamilyen tisztséget. Közöttük a legrangosabb Ti. Claudius Avedius lehetett Brigetioból, alighanem a municipium egyik decurioja, aki feleségét, - a talán gorsiumi illetőségű -Aelia Gemellát temette el a gorsiumi temetőben. 66 Ugyancsak. Brigetioban tartozott a város augustalisai közé a raetiai C. Dignius Secundianus, aki életében magának és népes családjának állított szép síremléket, elsősorban kegyes feleségének, a kivételes és szemérmes Aurelia Deccianak, «akinek halálát panaszlom, amely távollétemtől szenvedve történt.» 67 Secundianus, mint a felszabadított rabszolgák közül sokan, élelmes, állandóan úton lévő üzletember lehetett, akiért hiába sorvadozott sokgyerekes felesége. A provincia fővárosából áttelepültek között Gorsiumban temetkezett M. Aurelius Tertullus, aki, ugyancsak az augustalisok szervezetéhez tartozó sexvir volt. A sírt feleségével, Julia Ursulával osztotta meg. 68 A számtalan sírkő, amelyen Gorsium polgárai magukat és családjukat megörökítették, jó arcú, sokszor szellemmel teli férfiakat, gondosan és a legújabb divat szerint öltözött nőket ábrázol 69 , vagy kemény parasztasszonyokat, akik másfél évszázaddal a római berendezkedés után is hagyományos népviseletükhöz ragaszkodtak, sírköveikre a kelta hitvilághoz tartozó jeleneteket faragtatták. A romanizáít lakosság sírkövei ezzel szemben az antik kultúra és művészet ismeretét és szeretetét juttatták kifejezésre. Az egyik sírkő középső mezőjében a görög mitológia •i70 ismert jelenete látható, Iphigenia menekülése a Taurusok földjéről , egy másik töredéken a halott nő karosszékben ül, előtte szolgálója ékszeres kazettával kezében 71 , ahogy azt az antik művészet fénykorában, a Krisztus előtti V. században, így Hegeso athéni síremlékén, jelenik meg előttünk. A volt katonák, a bennszülöttek és a városban megtelepedett polgárok mellett a városfalak között és azokon kívül a feliratokon több említés történik az alacsonyabb társadalmi rétegekről is. Rabszolga rieve mindeddig nem került elő, de azok a libertusok, akik nem máshonnan telepedtek át, az eleven gazdasági viszonyok csábításának engedve, szabadságukat hosszabbrövidebb szolgálat után helyben nyerték el. Ilyen volt Aurelia Sura és családjának tagjai, Aurelius Fortunius és Aurelia Candida, akiknek volt gazdáik, Aurelia Lucilla és M. Aurelius Maximianus állítottak síremléket. A sírfelirat az úr és a szolga közötti bennsőséges viszonyt fejezi ki - libertis carissimis, a legdrágább libertusoknak, nutrici pientissimae, a leggyöngédebb dajká64 Kuzsinszky_1937, 127-128. 65 CIL III 3347. 66 CIL, III, 10338. 67 CIL III 3355. 68 CIL III 3354. 69 Fitz 1983, 31, 27.SZ.; 38, 38. és 40.sz. 70 Fitz 1983, 38,23.sz. 71 Fitz 1983, 11, lO.sz. 60
