Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 25/3. (2000-2001) (Szombathely, 2002)

Fitz Jenő. Gorsium társadalma a feliratok alapján

FITZ JENŐ: Gorsium társadalma a feliratok alapján bizonytalan egzisztenciájú apát sejtet, mint inkább kelta nevének latin fordítását (Fényes, Pom­pás, Virágzó). A római polgárjoggal járó társadalmi emelkedés ezeken az emlékeken nem követ­hető nyomon. Giborunat nem zavarta, hogy férje a pregrinusok közül való volt, Flavia Usaiu élete végén is számon tartotta, sőt sírkövére is fölvésette eraviscus származását. Még évtize­dekkel később is bennszülött viseletben jelent meg sírkövén Ulpia Amasia, egy decurio (a városi tanács tagjának) hitvese. POLGÁROK Az utolsó helyőrség elvonulása és a katonai építmények felszámolása után a tábor helyén a császárkultusz nagyszabású építkezései folytak. A táborhoz tartozó kis telep (vicus) változat­lanul megmaradt, a katonacsaládok tagjaival és a tábor közelében megtelepedett bennszülöttek­kel. A szentkerületen kívül, attól északra és keletre kialakult városról egyelőre csak légifelvéte­lek alapján alkothatunk képet. Az amphitheatrum nagy mérete, a kiterjedt település arra enged következtetni, hogy az ekkor kibontakozó város új betelepülőket vonzott, jobb életkörülmé­nyeket kereső környékbeli keltákat, városi életre vágyó leszerelt katonákat. Az erődítés felszá­molása megszüntette ugyan a település katonai jellegét, de a határmenti erődsor kiépülése kö­vetkeztében a város hinterlandját egy megnövekedett, nagy hadsereg alkotta. A város megválto­zott szerepe a polgárság összetételében még egy új vonással gyarapodott: a szentkerület és az ezzel lazán összefüggő kultuszok személyzetével. A régészeti leletek és a sírkövek alapján a város lakosságának jelentős része továbbra is kelta bennszülöttekből állt, akik nagy része való­színűleg a külső, déli negyedet lakta, a marcomann háborúk pusztításáig falusias körülmények között. A város tisztségviselőiről és a tanács összetételéről keveset tudunk, az a körülmény azonban, hogy a tanácstagok közül három bennszülött származásút ismerünk, arra enged követ­keztetni, hogy ez a réteg legalábbis számaránya mértékében jutott szóhoz a város kormányzá­sában. P. Aelius Respectus fehér márvány sírkövén nemcsak feleségének és lányának neve (Ulpia Amasia, Aelia Materio), de viseletük is a kelta hagyományokat tükrözik. Respectusban a helyi, bennszülött arisztokrácia tagját láthatjuk a II. század első felében. 40 P. Aelius Septimus és P. Aelius Decoratus, ugyancsak decuriok, a városi tanács tagjai voltak, akik polgárjogukat Respectushoz hasonlóan Hadrianus császártól kapták. Nevükből nem következtethetünk erede­tükre, de a városban viselt szerepük mellett a civitas Eraviscorumban is közelebbről nem ismert tisztséget láttak el, ez valószínűvé teszi, hogy bennszülött előkelőségek közé tartoztak. 41 M. Ulpius Quadratus nemcsak tanácstag volt, de öt évenként választott duumvir quinquennalis is, a municipális karrier legmagasabb tisztségviselője. 42 M. Ulpius Quadratus nevével egy másik ol­tár is ismeretes, Érdről, amely állítóját Aquincum decuriojának és quinquennalisának nevezi. 43 Nem dönthető el, hogy ugyanarról a személyről van-e szó, akinek birtokai mindkét város terü­letére kiterjedtek, vagy az azonos név inkább két személyre, esetleg apára és fiúra vonatkozik­e. A név nem igazít el származás tekintetében, a pannóniai névanyag elemzésében Mócsy And­rás Quadratusban is bennszülöttet látott. 44 Ugyancsak a város eraviscus lakosságához tartozott 40 AnnÉpl965, 12. 4 ' RIU 1066. 42 CIL III 3348=10334. 43 CIL III 10377. 44 Mócsy 1959,254, 190/1. sz. 57

Next

/
Thumbnails
Contents