Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 25/3. (2000-2001) (Szombathely, 2002)

Buócz Terézia: Borostyánkő faragvány a Járdányi Paulovics István Romkert-Püspökkertből

BuÓCZ TERÉZIA: Borostyánkő faragvány a Járdányi Paulovics István Romkert - Püspökkertből is eljutottak a kétségtelenül itt gyártott termékek (HENKEL 1913, 151-153, PASQUINUCCI 1982, 275 Fig. h). Aquileia nemcsak az ún. Borostyánkő út végállomása volt, hanem több egymást keresztező út kereskedelmi metszéspontjában is feküdt. A nagyméterű áruforgalmát egyrészt szárazföldi, másrészt tengeri úton bonyolította le. A borostyánkő tárgyak készítése és értékesítése a legintenzívebben az 1. és 2. században folyt (PASQUINUCCI 1982, 273, GOJKOVIC 1999, 43-46 Abb. 1-2.). A 2. század közepe után már kevésbé fordulnak elő borostyánkő faragványok Aquileiaban. Többnyire ebből a korai időszakból származnak Horvátország és Dalmácia gazdag borostyánkő leltei (SEGVIC-BALENLETUNIC 1999, 24-25). Pannoniában Savaria, Scarbantia (BELLA 1895, 395, GÖMÖRI 1999, 104-108, BUORA-GÖMÖRI 1994, NOVÁKI 1958, 26.) és Poetovio (GOJKOVIC 1999, 43-45. Abb. 1-2.) rendelkezik a legváltozatosabb, legbőségesebb borostyánkő emlékkel. Ez nem véletlen, hiszen ezek a városok az ún. borostyánkő úton jöttek létre és virágoztak föl. A hódítás kövező időkben már korán megjelentek ezekben a városokban az itáliai vállalkozók és leány vállatokat, fiókokat hoztak létre. Mindezeket igazolják az út mentében és annak körzetében lelt korai feliratok (RIU I. 135, 131, 14, MÓCSY-SZENTLÉLEKY 1971, Bild 56. Kat. 105, 40. Kat. 70, BUÓCZ 1997, 163170. 2 kép). Az egyik legkorábbi vállalkozó, akinek alkalmazottai működtek Savariában a Barbiusok családjának éppen az aquileiai ágából származott (BALLÁ 1962. 86. MÓCSY-SZENTLÉLEKY 1972, Bild 30., Kat. Nr. 40. RIU I. 14.). A kapcsolat Aquileia és Savaria között tehát már igen korán létrejött. A romkerti női fej anyaga a legjobb minőségű, áttetsző vörös borostyánkő. Frizurája a Hadrianus korra jellemző zárt vonala ellenére lazább, oldottabb hatást kelt a ferdén rakott rolnik sűrű barázdáival, a hajcsomók közötti mélyebb tagolásokkal (TOYNBEE 1934. 198.). A mélyen ülő szemek, a keskeny száj körül mélyedő vonás, a hegyes áll, vékony orr és a hátracsapott homlok rá a jellemző. A magasan ívelő szemöldöke és nyitott szája érzelmi kifejezést kölcsönöz arcának. A fejen ülő diadém kihangsúlyozott. A fejdísz befúrt lyukaiba valamilyen díszítő anyagot dolgoztak be. Erre utal a lyukak belsejében lerakódott zöldes elszíneződés. A Hadrianus korszak újdonsága a szobrászatban, hogy alkalmazták a futófúrót. A mi esetünkben a diadém utal erre. A romkerti borostyán női fej frizurájának hazai analógiáját a szőnyi gyűrű Sabina császárné frizuráját viselő női mellképének hajviseletében találjuk meg (SPRINCZ 1957, 104., 22. ábra 8, 8a,XVLtA), 43