Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 25/3. (2000-2001) (Szombathely, 2002)

Vámos Gábor: Növényjelenségek a Borostyánkő út magyarszecsődi szakaszán

VÁMOS GÁBOR: Növényjelenségek a Borostyánkő út magyarszecsődi szakaszán Vizsgálati módszerek és eljárások A növények jelzőszerepének vizsgálatakor a legfontosabb tevékenység a terepen végzett munka. A vizsgált területen, a növények között, azok fejlődési stádiumait lépésről-lépésre követve tudjuk csak pontosan dokumentálni az eseményeket. A terepen végzett első mérések időpontja 1999. április 18.-ra, azaz vasárnapra esett. Majd ezt követően hétnapos időközönként 1999. július 4.-ig tartott. A 7 napos mérési időpontok között eltelt időszakot periódusnak neveztem el. Tehát a vizsgálati periódus utolsó napján végzett mérési eredmények alapján a környezeti tényezők figyelembevétele mellett próbáltam rekonstruálni az egy hét alatt lejátszódott eseményeket. Első feladatként meghatároztam a szükséges mérési pontok számát (2. ábra). Felvettem a római út (10. ábra 2) tengelyén és rá merőlegesen egymástól két méter távolságra tizenegy-tizenegy mérési pontot, egyszerűen, mérőszalag segítségével. A mérés nulla pontját, a középpontot, tetszőlegesen jelöltem ki ott, ahol az út a bevetett területen a legjobban kiemelkedett. A kiválasztott növényeket körülbelül 15 cm átmérőjű, sárga csíkkal ellátott PVC csőgyűrűkkel jelöltem meg, úgy hogy ezekkel egyenként egy-egy növényt határoltam körül. A továbbiakban nem csak ezekkel a megjelölt egyedekkel foglalkoztam, mivel a jelenséget teljes egészében kell tanulmányozni, de pontos méréseket az idő és a technika hiányában csak a megjelölt növényeken végeztem. A kijelölt növények magasságát egyesével megmértem és adatait mérési naplóba rögzítettem. Erre, a fentebb említett tengelyirányú méréssorozatra azért volt szükség, hogy megállapíthassuk van-e számottevő méretbeli és színkontrasztbeli eltérés az út tengelyén lévő növényi egyedek között. A növényeknél mind a fő- mind a mellékhajtások magasságát megmértem az eredmények nagyobb pontossága érdekében, majd ezekből matematikai átlagot számolva kaptam meg a keresett értéket. Három mérési perióduson keresztül végeztem ilyen irányú méréseket, de mivel jelentős eltérést három hét után sem tapasztaltam, felhagytam a hosszirányú mérési sávval és csak az út tengelyére merőleges méréseket folytattam nagyobb részletességgel. A tengelyre merőleges mérési sávot a második vizsgálati periódusban jelöltem ki a hossztengely egy általam kiválasztott tetszőleges pontján, oly módon, hogy a két kijelölt mérési sáv egymást a középpontjában metszette. Tehát összesen ekkor huszonegy mérési pont állt rendelkezésemre. A harmadik mérési periódusban az út tengelyére merőleges mérési sáv tíz pontjából hármat választottam ki. Egyet (I. mérési pont) az objektumon, egyet tőle hat méterre a szétszántott objektum határán, egyet pedig az első ponttól, az út közepétől tíz méterre, a mérési szakasz végén (II. mérési pont), az objektumon kívül az egészséges termőtalajon. A középső mérési pontra azért volt szükség, hogy megállapíthassam van-e számottevő különbség ezen pont növényei és a pozitív vagy negatív növekedésbeli szélső értékek között. Az első méréssorozatok (az ötödik vizsgálati periódus végén) azonban bebizonyították, hogy a pozitív szélső érték és az objektum feltételezett határszélén túl lévő mérési pont között nincs lényegi méretbeli eltérés, színkontrasztbeli pedig abszolút nem tapasztalható. Ez leginkább annak tudható be, hogy a szántás következtében csak a talaj legfölsőbb rétegét fedi kavicstakaró jelentékeny mértékben, ami viszont talajtani jelenséget nem képvisel, a növények életére jelentős változást nem gyakorol. Ezért ezeket az adatok nem is használtam fel a táblázat elkészítésekor. 219