Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 25/3. (2000-2001) (Szombathely, 2002)

Vámos Gábor: Növényjelenségek a Borostyánkő út magyarszecsődi szakaszán

S AVARIA 25/3 (2000-2001) PARS ARCHAEOLOGICA A gabonanövények többségénél a gyökérzet 60-85 %-a a talajszint alatti 20-30 cm-es rétegből gyűjti a tápanyagot a növény számára. A mélyebb talajrétegekbe csak jelentéktelen számú gyökér jut le. A növények tápanyagellátása ez által nem megfelelően biztosított. Csak az'.

c átlagosnál és optimálisnál nagyobb mennyiségű csapadék mellett várható normális növekedési ütem. Az ilyen csapadékos idő viszont esetenként kárt tehet a többi növényben, és ronthatja az objektum megfigyelésének esélyeit. Normális esetben ezeken a helyeken az egyedek kisebbek és satnyábbak lesznek, esetenként gyorsabban ki is száradnak. Nagyon savas (pH 6,5 alatti) talajokon, ahol a növények nagyon nehezen élnek meg, a betemetett falmaradványok mésztartalma ellensúlyozhatja a talaj savasságát. Az ilyen különleges eseteknél a növények úgynevezett ellenjelenséget produkálhatnak. Szélsőséges esetekben megfigyelhető az is, hogy a gabonanövények csak ott kelnek ki és növekednek egészségesen, ahol az épület maradványai vannak (ERDÉLYI 1982, 87). A gabonafélék jelentősége a téma szempontjából A növények ökológiai igényeinek vizsgálatánál a továbbiakban a szántóföldeken termesztett gabonanövényekre koncentrálok. Ennek több oka is van, melyek a következők: Először is a földön termesztett, vetésterületét nézve az első öt növény közül négy a gabonafélék családjába tartozik. Ez a helyzet hazánkban is. A gabonafélék vetésterületének nagyságát csak a kukorica és a napraforgó vetésterületének nagysága közelítheti meg. Másodsorban a gabonanövények vizsgálatát valamelyest rendszertani rokonságuk, és az ebből fakadó hasonlóságuk könnyíti meg. A gabonafélék ugyanis kevés kivétellel mind a pázsitfűfélék családjába tartoznak. Nagy faj- és alakgazdagságuk ellenére az őket érő környezeti változásokra nagyon hasonlóan reagálnak. Harmadrészt pedig a légifotók készítése és elemzése során levonható tapasztalatok szerint a régészeti célú légifelvételek szempontjából a legjobb jelző növények a gabonafélék (pl.: búza vagy az árpa). A fenti okokból kifolyólag foglalkozunk a továbbiakban kizárólag a gabonanövények jellemzőivel. A növények táplálkozási zavarai Az összes termésjelenség a környezeti tényezők által - ezen belül a régészeti objektumok mint talajtani tényezők szerepelnek - előidézett táplálkozási zavarokra vezethető vissza. A tápanyagok hiánya, vagy a bőséges ellátottság jellegzetes rendellenességet, zavarokat vált ki a növények fejlődésében (PATÓCS 1989, 13). A tápanyag zavarok okozta rendellenességek Bergman szerint a következőkben foglalhatók össze: - kisméretű termékcsökkenés, szemmel látható tünetek kíséretében vagy azok nélkül, - az egész növény gyengébb növekedése, ami a törpeségig fokozódhat, 212