Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 25/3. (2000-2001) (Szombathely, 2002)

Vámos Gábor: Növényjelenségek a Borostyánkő út magyarszecsődi szakaszán

SAVARIA A VAS MEGYEI MÚZEUMOK ÉRTESÍTŐJE SZOMBATHELY 25/3 (2000-2001 ) PARS ARCHAEOLOGICA 2002 NÖVÉNYJELENSÉGEK A BOROSTYÁNKŐ ÚT MAGYARSZECSŐDI SZAKASZÁN VÁMOS GÁBOR SAVARIA MÚZEUM Szombathely A témával kapcsolatos alapkérdések Egyre több tudományos fórumra íródott disszertáció, értekezés, vagy cikk foglalkozik szinte még kutatatlan, vagy alulkutatott jelenségekkel és ezekkel közvetlenül nem foglalkozó tudományok és segédtudományok összekapcsolásával, a kapcsolatok jelentőségének igazolásával. Biztos megfigyelési eredmények és pontos mérési adatok nélkül csak találgathatunk, csak tapogatózunk a sötétben. A növények élőlények, megfigyelésük pontos és kitartó kutatómunkát és sok időt igényel. A szántóföldi növények tanulmányozásának nagy pozitívuma az, hogy ezek az élőlények helyhez kötöttek. Ezen tulajdonságuk miatt a velük való foglalkozás meglehetősen sok terepi munkába kerül. A helyhezkötöttség adja a kutatás alapját. A növények ugyanis reagálnak a talajtani változásokra, és a mi esetünkben egyes régészeti jelenségeket is talajtani eltérésekként, definiálhatunk. De nem csak a talajban való változások okozhatnak minőségbeli és méretbeli különbségeket, egy adott monokultúrájú terület növényállományának bizonyos számú egyedeiben, hanem a térségre jellemző klimatikus viszonyok és a vegetációs időszakok közvetlenül alakító aktuális időjárási elemek együttese, koncentrált hatása. Még így sem teljes a kép, mert szántóföldi kultúrnövényeink óriási faj- és alakgazdagsággal rendelkeznek és ezért adott esetben egy fajtán belül is különböző lehet a reagenciaszintje és esetleg megnyilvánulási formája is. A növényi jelenségek régészeti célú vizsgálata, mint látjuk leginkább egy többtényezős függvényrendszer megoldásához hasonlítható, vagy olyan, mint egy kirakós játék. A legelőnyösebb vizsgálati területet 1999. április 17-én, a Berzsenyi Dániel Tanérképző Főiskola Történelem tanszéke régésztechnikus képzése terepbejárási gyakorlatán

1 - még mint technikus hallgató - fedeztem fel. Ez a terület a Magyarszecsőd település határában lévő Bibicrétnek nevezett mezőgazdasági müvelés alatt álló szántóföld, a fedőnövény pedig a tavaszi árpa volt. A régészeti jelenség esetünkben a táblát EK-DNy-i irányban átszelő római kori út, a Borostyánkő út Salla - Savaria (1. ábra) szakaszának részben már elszántott maradványa, ami 1 A terepbejárás anyagát KISS Gábor technikus társam dolgozta fel 2002. január 21-én megvédett záródolgozatában. 201