Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 25/3. (2000-2001) (Szombathely, 2002)

Balogh Beáta–Sosztarits Ottó–Szilasi Attila Botond: A Szombathely Éva malom területén feltárt kora római falfestmény és topográfiai jelentősége

BALOGH - SOSZTARITS - SZILASI: A Szombathely Éva malom területén feltárt kora római falfestmény... volt az Iseum Kr.u. 188-ban történt megépítésééig. A szentély megépülésével egyidőben a területet szanálták, majd a Borostyánkő út két oldalán felépült szentélyekkel és a hozzájuk csatlakozó lakóépületekkel önálló városrész alakult ki a II-III. század fordulójára. E két önálló, időben elkülönülő városépítési periódus elépzelése általános elfogadást nyert (vö. TÓTH 1971, LÁNYI 1990, 217), hiszen a két terület eltérő tájolása és utcarendszere a fentieket látszott megerősíteni. Az elképzeléssel kapcsolatban az első kételyek a mai városháza ásatása során vetődtek fel. A MEDGYES Magdolna által feltárt nagyméretű csarnoképület (I. tábla 4.) alatt, azzal megegyező tájolású faszerkezetes épületkomplexum került napvilágra (MEDGYES 1974, 49., MEDGYES-TÓTH 1975, 66), igazolva egyúttal, hogy a belváros és az attól délre elterülő külső területek tájolási kettőssége már a Flavius kortól fennállt. A szombathelyi Fő tér 1991-ben megkezdett és 1999-ig tartó feltárása, különösen pedig a déli városfal nyomvonalának meghatározása (SOSZTARITS 1994), majd 1995-ös feltárása (vö. TÓTH 1998) egyértelművé tette, hogy Savaria e településszerkezeti jellegzetességének értelmezése feltétlenül korrekcióra szorul. Azóta feltárások sora igazolta a megállapítás helyességét, hogy a két terület tájolási kettősége nem a beépítés időbeli különbségéből, hanem a városfalon belül vagy kívül való elhelyezkedéséből fakad (vö. SOSZTARITS 1994, 240). Ez a jelenség azzal függhet össze, hogy a colonia utcáit ugyan mindenhol kijelölték, felépítésükre csak a városcentrum beépítése után kerülhetett sor. A Kr.u. I. sz. utolsó harmadától kezdve a fából vagy vályogtéglából készült házak a városfalon belül és kívül egyaránt épültek. Az épületfázisok tanúsága szerint az első periódust gyors, egymás utáni átépítések követték. Az alapítás utáni évtizedekben a falakon belül, majd röviddel ezután a Borostyánkő út két oldalán egybefüggő beépítés mutatható ki. Ezek a korai épületek a korábbi véleményekkel ellentétben nem szegényes kunyhók, hanem tágas, sok lakóhelyiséges, vakolt, esetenként festett falú, utcákba rendezett lakóházak voltak. A városrész kialakulásának korábbra való keltezése szükségképpen veti fel az Iseum keltezésének kérdését. Mivel a Tiberius Barbius féle oltár (CIL III. 4156 = RIU I.) feltehetően szentélyben állt, illetve formai jegyei alapján semmiképpen nem keltezhető a Kr. u. I. század végénél későbbre, megerősítve látjuk SZENTLÉLEKY Tihamér problémafelvetését, hogy számolnunk kell egy korai Iseum létével is.

14 Azt, hogy ezt a korai szentélyt a rekonstruált és II-III. századi templom alatt kell-e keresnünk, vagy a szentély teljes időrendjét újra kell-e gondolnunk, csak a közelmúltban megindult feltárások dönthetik el. Az Éva malom területén végzett ásatás régészetileg nem tudta megerősíteni azt a feltevést, hogy az Iseum északi és a Borostyánkő út nyugati oldalának találkozásánál állt volna a Magna Mater-Kybele szentély.

15 Az ásatáson feltárt falfestmény egyik töredéke sem utal arra a lehetőségre, hogy egy szentély valamelyik helyiségét díszítette volna. A geometrikus és virágfüzérkerettel kombinált, kandeláber-motívummal tagolt, a falnyílásoknál stukkóval kereteit falfestmény művészettörténeti értékén túl elsősorban topográfiai jelentőségű - mivel ezáltal újabb információs adalékkal tudunk szolgálni a déli külváros szórvá13 Az ún. "Numinibus" kő (CIL III. 4150. = RIU I. 22, Ltsz.: SM 67.10.123) lelőhelyének pontos meghatározása (Garten Str.=Kert utca = Hock János utca), illetve a szövegezés sajátosságai alapján nem köthető az Iseum alapításához (vö: TÓTH 1975a. 560569, TÓTH 1998. 260.). 14 Az Iseum egyes jól keltezhető leleteinek feldolgozása [Gabler Dénes-terra sigillaták (GABLER 1973), Bezeczky Tamásamforák (BEZECZKY 1981; 1987-88. 156-182.)] is ezt a feltevést látszik alátámasztani. 15 Ez természetesen nem jelenti a szentély létének tagadását, csupán azt, hogy a'szentély nem az általunk kutatott területre esett. 183