Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 25/3. (2000-2001) (Szombathely, 2002)

Balogh Beáta–Sosztarits Ottó–Szilasi Attila Botond: A Szombathely Éva malom területén feltárt kora római falfestmény és topográfiai jelentősége

BALOGH - SOSZTARITS - SZILASI: A Szombathely Éva malom területén feltárt kora római falfestmény... I. tábla: Savaria déli városrésze (Derdák F.-Medgyes M.-Sosztarits O. nyomán): 1. Savaria déli városfala 2. Borostyánkő út 3. A Fő téri falfestmények lelőhelye 4. Csarnoképület a városháza alatt 5. Iseum 6. Éva malom, a Magna Mater szentély feltételezett helye 7. Iupiter Dolichenus szentély Taf. I: Südlicher Stadtteil von Savaria (nach Derdák F.-Medgyes M.-Sosztarics О.) 1. Südliche Stadtmauer von Savaria 2. Bernsteinstraße 3. Fundort der Wandgemälde vom Hauptplatz 4. Hallengebäude unter dem Rathaus 5. Iseum 6. Eva-Mühle, vermuteter Ort des Magna Mater Heiligtums 7. Jupiter Dolichenus Heiligtum tehát a Magna Mater-Kybele kultusz szentélyeként kísérelte meghatározni (TÓTH 1975/b 46, TÓTH 1977, 63-67, TÓTH 1984. 127-161). Ezt a feltevést látszott megerősíteni az a töredékes márványtábla, amely a szentély egy papját nevezi meg (RIU I 108. = STEIND. No. 145.). A szöveg alapján valószínűsíthető, hogy a tábla egy Magna Mater tiszteletére épített szentély falában állhatott (TÓTH 1995/a 1-4). Bár a „keleti szentélyek körzetének" szisztematikus kutatása 1979-ben megszakadt, a terület nyugati oldalán, a mai Mátyás király utca vonalában további leletmentő, megelőző feltárások folytak a 80-as, 90-es években. A szentély szomszédságában végzett ásatások közül már az Iseum közelsége miatt (közvetlenül az északi temenoszfal túloldalán!) is különös figyelmet érdemel a Rákóczi és Thököly utca sarkán végzett ásatás. III. Lelőkörülmények Szombathelyen, a Rákóczi Ferenc utca és a Thököly Imre utca sarkán álló ún. Éva malom (Thököly utca 20. hrsz. 6357) átalakítását tervezték (I. tábla 6.). A tulajdonos Murányi Kereskedőház építkezését megelőzően 1996. július 15. - szeptember 18. között az épület udvarán nyitottuk meg szelvényünket (II. tábla), majd pedig decemberben, már az alapozási munkálatok során egy toldaléképület alapozásakor a pincetér déli oldalát szondáztuk. A kis alapterület ellenére a feltárás különösen eredményesnek bizonyult, hiszen a 3 m vastag (!) római rétegsorban mutatkozó épületmaradványok rendkívül jó állapotban kerültek napvilágra, a nagyszámú lelet közül pedig elsősorban a most ismertetésre kerülő falfestménylelet érdemel különös figyelmet. Kutatásunk célja az épület és környékének megelőző feltárásán túl a TÓTH István által erre a helyre lokalizált Magna Mater-Kybele szentély régészeti megerősítése volt. Az ásatás Savaria fallal kerített részén kívül, a városból kivezető Borostyánkő út nyugati oldalán és az ún. 157