Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 25/3. (2000-2001) (Szombathely, 2002)

Ottományi Katalin. Késői római kutak, Szombathely-Fő tér

SAVARIA 25/3 (2000-2001) PARS ARCHAEOLOGICA minőségű, mint a kora római edényeké. Késő római környezetből Lauriacumból és Poetovióból ismerünk hasonlókat. Ez a három edény hasonló, behúzott nyakú formához tartozik, bár peremük más. Lehet, hogy mind a három kora római, bár a 2. századra jellemző bekarcolt vízszintes vonalak halvány nyomai az edény nyakán csak a 4. számú bögrén fedezhetők fel. 1.1. 7.: Széles szájú, egyenesen álló peremű, egyfülű edényforma. Feketés szürke, anyaga nagyon csillámos. Korsónak vagy füles bögrének is nevezhető. Egyenesen álló, egy vagy kétosztatú peremmel szűknyakú korsók is készültek. Ez a szélesebb szájú változat lehet vállban szélesedő vagy hasasodó forma. A miénk inkább az első csoportba tartozik. Többnyire egyfülű, perem alól induló szalagfüle van. Általában szemcsés, keményre égetett anyagból készülnek máshol is, néha kaviccsal soványítóttak. Más kivitelben ritka pl. Keszthely-Fenékpusztán és Carnuntumban simított és mázas változatban is előfordul, a házikerámia változat mellett.

34 Elterjedését tekintve mind a limes mentén, mind a provincia belsejében gyakori. Feltűnően sok van a Keszthely környéki temetőkben és a Keszthely-Fenékpusztai erőd anyagában. A 4. század elejétől a század végéig terjedő rétegekben fordul elő. Keszthely-Fenékpusztán az erőd legelső „A" periódusában éppúgy meg van, mint az 5. század eleji „C-D" periódusban, bár itt már besimított változatban is létezik. Ács-Vaspusztán a forma Constantinus dinasztia kori rétegektől kezdve a 4. század végéig, sőt néhány töredék az 5. század eleji rétegekben is előfordul. A mi edényünkre leginkább hasonlító, osztatlan peremű töredékek//. Constantius-Valentiniánus korára tehetők. A temetőkben főleg 4. század közepére, második felére keltezhető sírokra jellemző (ez az éremmel történő keltezés csak terminus post quem értékű). A forma feltűnését régebben Rajna vidéki ill. szarmata betelepítéshez kötötték. Egyik állítás sem igazolható. A típus korábbi, 2-3. századi előzményei a római kerámiában is megtalálhatók. A perem kiképzés pedig a szűknyakú korsóknál mind házikerámia, mind mázas és besimított kivitelben gyakori a késő római korban. Van még egy hurkaiul töredék is (Kat. 6.), melynek világosszürke színe és anyaga az 1/5. fazékhoz hasonló. A hozzátartozó perem töredék alapján inkább kis szájátmérőjű korsóhoz tartozhatott. Anyaga s kivitele szerint 2-3. századi lehet. A két talp töredék (I. t. 8-9) közül a 8. számú korsóhoz tartozha.tott, a másik inkább bögréhez. Feketés-szürke csillámos anyaguk и.о., mint a 7. számú, késő római edényé. Koruk ez alapján inkább késő római, 3-4. századi. Téglaszínű és festett kerámia: (I. t. 2., II. t. 1,3., Kat. 17.) Ide tartozik egy behúzott peremű, festett, tál, egy dörzstál perem ill. gallér töredék, valamint egy kis vízszintes peremű tál. 33 Ae.Kloiber: Die Gräberfelder von Lauriacum, Espelmayrfeld. in: Forschungen in Lauriacum 8 (1962) 83., 62. sír 2.melléklet (4. sz. 2. fele—5. sz. eleje); M. V. Gojkovic: Loncarsko Opeharska delanica v Rimski Obstniki cetrti na Ptuju. PtujZb. 1993, 449—. T. 5/3. 34 Ottományi 1987, 147., XLVII/4—5;Grünewald 1979, 62, 77, 83/2—3, 56/4,6. 35 SágiK.: Das römische Gräberfeld von Keszthely-Dobogó. FontArchHung 1981, 85, 87, 88. sírok, Abb. 34—35. Stb.; и.о. 1960, Abb. 16/1, 36/13, 42/5, 48/2,4. (Keszthely—Dobogó, Karmacs); Müller 1979, W/7. (Keszthely—Fenékpuszta, 4—

5.sz.); Lányi 1972, 40/8. Tip; Szőnyi E.: Arrabona késő római temetői I. Vasútállomás környéki temető, Arrabona 21 (1979), 32, VI/1; и.о. 1986: Győr-Serföződomb, 52. sír, III. t.4; Ottományi 1989, Fig.131/23,132/34. (Ács-Vaspuszta); Grünewald 1983, Abb. 37/lOa (Klosterneuburg) 36 Sági К.: Intercisa I. (1954), 76; Bombay J.: Késő római temetők Baranyában. JPMÉ 1957, XX/4, XXV/5 stb.; Brukner 1981, T. 102/30., 12. Tip.; Grünewald 1979, 65/6 stb. 142