Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 25/3. (2000-2001) (Szombathely, 2002)

Ottományi Katalin. Késői római kutak, Szombathely-Fő tér

OTTOMÁNYI KATALIN: Késő római kutak, Szombathely-Fő tér Leányfalun. Carnuntumban Grünewald a 4. század második felére keltezi ezeket az edényeket.

10 Tokodon simított változatban is előkerült ilyen perem, az erőd pusztulási omladékából. Máshol is gyakoriak a tölcséresen kihajló, osztott peremű korsók simított, besimított díszítéssel a 4. század utolsó harmadától. ' Korsónkon és számos analógiáján a fulindításnál és a fül végénél kis bütyköt vagy dudort találunk. A bronzkancsók ill. üvegkorsók többszörösen visszahajtogatott fülét utánozták így kerámia edényeken. A 4-5. században gyakori ez a megoldás, főleg temetők ép edényein figyelhetők meg. Többnyire a 4. század utolsó negyedének korsóira jellemző, bár néhány korábbi, 4. század első feléből való éremmel keltezett edényen is előfordul. Dunabogdányban két töredéken található a fulindításnál vagy a fül végénél dudor. Leányfalun is gyártottak, egy ilyen fülkiképzésű, tölcséres peremű mázas korsótípust. Bekarcolt hullámvonal díszítése már későbbi, 5. század eleji használatra utal.

12 A plasztikus patkó (félhold) díszítés: Eredetét Póczy К. a raetiai edényekre vezette vissza. Grünewald szerint se az edény formák, se a díszítés rendje nem hasonlít a kora római raetiai árukra. Főleg bögrék, vázalakú edények, fuletlen és egyfülű korsók oldalát díszítik így, több sorba rendezve a mintát. Legkorábban a 4. század elején tűnik fel.

13 Carnuntumban csak a barna vagy sárga mázas korsókra jellemző a díszítés, máshol is a barnás-sárga, világos sárgás-zöld máz a gyakori. Pl. Intercisában sárga mázas edényeken, Leányfalun sárgás-barna mázas töredékeken tűnik fel. Gorsiumban az égési selejtek alapján helyben készítették. Analógiái a 4. század elejétől a század végéig terjednek. Győrben még az 5. század elején is meg van. Pannónia nyugati felében gyakoribb, Savariában biztosan gyártották is. Az 5. század közepi Fő téri fazekaskemence mázas edényein már nincs ilyen motívum, a korábbi időszakra jellemző.

14 Ép korsónk a fentiek alapján a 4. század második felére, utolsó harmadára keltezhető. II. t. 5. korsó: Tölcséresen kihajló korsó perem, perem alól induló szalagfüllel. Anyaga és a máz színe más, mint az előző korsóé. Sárgás-vörös színű, belül vörösre festve. Kívül jó minőségű, fényes, barnás-sárga mázzal. Ilyen, tölcséresen kihajló peremmel több korsóforma is készült a késő római korban. Teste lehet hengeres, gömbölyű, körte alakú vagy vállban szélesedő. A mi töredékünk ez utóbbihoz tartozhatott. A forma bronz és üvegedény előképekre vezethető vissza. A temetők ép, mázas edényei a 4. század második felétől a század végéig keltezhetők, bár néhány helyen már 5. század elejére tehető melléklettel tűnnek fel pl. Intercisa, Csákvár, Marchegg stb. Sárgás-zöld vagy zöld mázzal gyakoriak. A miénkhez hasonló barnás-sárga máz is előfordul pl. Somogy10 Bónis 1991, Abb.5/7, 11/18; Ottományi 1991, 17Л.17—17a; Grünewald 1979, 70., Taf.65/6; Böttger 1967, 288., Taf. XVII/77—78. 11 Ottományi 1987, XXXIX/1 (Tokod); и.о. Eine Töpferwerkstatt der spätrömischen Keramik mit Glättverzierung in Pilismarót—Malompatak. ActaArchHung 48 (1996) 71—133, Abb. 6/6; Ubl 1986, 304, Abb. 10/1 (Klosterneuburg); Frisinger 1981, Abb. 8/1 (Mautern) 12 pl. Ságvár, Csákvár, Zengővárkony, Arrabona, Sirmium, stb., Bonis 1942 XXX/5; Lányi 1981, Abb. 9/72. sír (Tokod); Póczy 1957, Abb. 48/1

12a (Intercisa); Nádorfi 1992, Taf. I/2b (Mözs-Kakasdomb 4.sir, 314-es érem); Glasierte keramik 1992, Kat. 182, 90.(Csákvár), stb.; Ottományi 1999, Pl.IV/6 (Dunabogdány); и.о. 1991, 18.Í.21 (Leányfalu), 13 Póczy 1957, 72, Abb. 39.; Grünewald 1979, 69, Taf. 64/14-15. pl. Rusovcén egy i.sz.310-s éremmel keltezett sírból, ill. Carnuntumban a 4. rétegből, (i.sz.300-350). 14 Temetőkben és telepeken egyaránt előfordul pl. Somogyszil, Brigetió, Intercisa, Gorsium, Tokod stb: Bónis 199, 133, Abb. 16/7, Abb. 26/1—3; Ottományi 1991, 20—21, 88.j Jegyzet további irodalommal, 43.t.l; Thomas E.:Die römerzeitliche Villa von Tác-Fövenypuszta. AAH 6 (1955) 122, Taf.50/4 (3^.sz.); E. Szőnyi: Die Keramik des 4. und 5. Jahrhunderts n. Chr. Aus Arrabona. ArchA 68 (1984) 345—350, Abb. 6; Buócz 1992, 64; Ottományi—Sosztarics 1998; Arthur-Williams 1981, Fig.30.6/31. (Krefeld-Gellep, patkó alakú díszítéssel egy fülű korsó). 137