Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 25/2. (1998) (Szombathely, 1999)

Víg Károly: Vas megye élővilágának megismerése, jelenkori természeti értékei

SAV ARIA 25/2 (Pars historico-naturalis) Szép platánok (Platanus sp.), páfrányfenyők (Ginkgo biloba), kislevelű hárs (Tilia cordatá) és magaskőris csoportok (Fraxinus excelsior) találhatók benne. Jelentős a görög jegenyefenyő (Abies cephalonica) 60 cm-es törzsátmérőjű példánya. Ikervári kockás liliomos — Ikervár község határában, a Rába berekben egykor kiterjedt kockásliliom (Fritillaria meleagris) (38. ábra) élőhely terült el. Az állomány nagyfokú változékonyságát mutatta, hogy a törzsalak mellett a húspiros és a fehér változat is díszlett. A 80-as években szinte teljesen elpusztították. A napjainkban védett 14,7 hektáron az eredeti állomány töredéke van csak meg. Káld, József majori kocsányos tölgy tanufák — A Farkas-erdő egykori gyertyános-tölgyeseinek emlékét őrző kocsányos tölgy (Quercus robur) tanufák. Rendkívüli méretük indokolja a védelmet. Káld, Lajos bükkök — A sárvári Farkas-erdőben, Káld község határán belül áll a két, kb. 250 éves bükkfa. Nevüket az egykori tulajdonosról kapták. A hagyásfák ma már igazi matuzsálemek, átmérőjük 130-140 cm, magasságuk 30 m. Ugyanebben az erdőben áll még a hajdani két RUPPRECHT tölgyből az egyik viharvert, csonkolt ágú példány, az ún. „Banyafa". A „Lajos-bükkökkel" együtt ez is a hajdani erdőség több évszázados hagyásfáihak egyike. Kemenesmagasi, Cseri molyhos tölgyes-borókás — Kemenesmagasi határában, 22 hektáron terül el az egykori Cser utolsó legelőerdő maradványa, amely a mesterségesen létrehozott akácosok és fenyvesek között még őrzi a paraszti erdőgazdálkodás emlékét. Az erdőben több, tekintélyes méretű molyhos tölgy (Quercus pubescens) található. Napjainkra a boróka (Juniperus communis) visszaszorult, a terület erősen elakácosodott, aljnövényzetét nitrofil gyomok uralják. Körmendi piramistölgy fasorok — A Millennium emlékére, a mai Hunyadi és Hegyaljai út két szegélyére ültették az eredetileg 200 piramis tölgyből (Quercus robur 'Fastigiata') álló fasort. Ma 100 fa él belőlük, átlagosan 26 méter magasak. A városi közlekedés szennyezése okozza a legnagyobb károsodást a ma már erősen hiányos fasorban. Kőszegdoroszlói csarabos — Kőszegdoroszló melletti dombon található az a sajátos növényegyüttes, melynek jellegzetessége a közönséges boróka (Juniperus communis) és erdei fenyő (Pinus sylvestris) állomány, valamint a csarab (Calluna vulgaris) tömeges előfordulása. A társulásban szálanként vadkörte (Pyrus pyraster)

y kocsánytalan tölgy (Quercus petraea) és csertölgy (Quercus cerris) is előfordul. A nyíltabb foltokon megjelenik a szártalan bábakalács (Carlina acaulis) és az agárkosbor (Orchis morio) is. A terület egykoron faluszéli legelő volt, amely természetes úton beerdősült. Jelenleg az erdei fenyő és az akác erőteljes térhódításának köszönhetően áthatolhatatlan sűrűség, ahol a boróka és csarab is visszaszorulóban van. Kó'szegi Chernél kert — A kert a Király-völgy és a Szabó-hegy közötti Címerpajzsnak nevezett dűlőben áll. A kőszegi születésű, Európa-hírű ornitológus, CHERNÉL ISTVÁN 1896-ban egzóták telepítésével vetette meg a kert alapjait. A későbbiek során híres emberek emlékére, jeles alkalmakkor is ültetett emlékfákat, azonban a kertet elsődlegesen a madárvédelem népszerűsítésére, bemutatására szánta. A második világháború után erősen elhanyagolt kertet a hatvanas években 75