Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 25/2. (1998) (Szombathely, 1999)

Víg Károly: Vas megye élővilágának megismerése, jelenkori természeti értékei

SAV ARIA 25/2 (Pars historico-naturalis) A Repce folyó mentén Csáfordjánosfa határában fekszik a Kisalföldön ritkaságszámba menő keményfa-ligeterdő, a „Repce erdeje" vagy tőzikés Csáfordi-erdő. A 21,4 hektár területű erdő öreg kocsányos tölgyei {Quercus robur), a valamikori tulajdonos SiMON-család egy-egy tagjának nevét viselik ma is. A kocsányos tölgy mellett a magas- és magyar kőris {Fraxinus excelsior, F. angustifolia pannonica), az enyves éger (Alnus glutinosa) és a gyertyán (Carpinus betulus) is megjelenik. Tavasszal a hagymás, illetve más geofíton növények káprázatos virágszőnyeget varázsolnak a még lombnélküli fák alá. Óriási tömegben virágzik a tavaszi tőzike (Leucojum vernum), melynek fehér virágai közé egy-egy szál tavaszi csillagvirág (Scilla bifolia), sárga tyúktaréj (Gagea lutea), odvas keltike (Corydalis cava), berki szellőrózsa (Anemone nemorosa) vegyül. Az állatvilág fokozottan védett fajai közül itt él Nyugat-Dunántúl legjelentősebb haris;{Crex crex) állománya. Szomorú ugyanakkor, hogy ez csak 4-5 párt jelent.. A partfalakban gyurgyalag (Merops apiaster) párok költenek. Észlelhetők a vidra (Lutra lutra) jelenlétére utaló nyomok is, bár az állat még nem került szem elé. A Repcében fejlődik az erdei szitakötő (Ophiogomphus cecilia), amely szerepel a Nemzetközi Természetvédelmi Egyesülés (IUCN) vörös listáján is. A folyó menti ártéri rétek szerepe a madárvonulás tekintetében is meghatározó. Az átvonuló fajok közül figyelmet érdemel a pajzsos cankó (Philomachus pugnax), a nyílfarkú réce (Anas acuta), a nagy póli (Numenius arquatus), a kispóli (Numenius phaeopus), a kis sárszalonka (Lymnocryptes minima) és a gulipán (Recurvirostra avosetta). Hasonlóan értékes természeti kincsek maradtak fent a 3.250 hektáron tervezett „Csórnöc-menti Tájvédelmi Körzet" területén is. Északról a Strém patak, a Pinka, majd a Rába, délről a Vasi-Hegyhát erdőtömbjének szegélye jelentené természetes határvonalait. Ez egyben meghatározza a tájvédelmi körzet legjellemzőbb élőhelyeit is. Ezek figyelembe vételével vegyük sorra azokat a növény- és állatfajokat, amelyek a terület kimagasló értékeit jelentik. A Rábában, a Pinkában, a Csörnöcben és a Strém-patakban gyakori a fehér tündérrózsa (Nymphaea alba), a sárga vízitök (Nuphar luteum) és a súlyom (Trapa natans), míg a vízpartokon, mocsarakban néhol állományalkotó a kálmos (Acorus calamus). 37. ábra: Szibériai nőszirom (Iris sibirica L.) 69