Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 25/2. (1998) (Szombathely, 1999)
Víg Károly: Vas megye élővilágának megismerése, jelenkori természeti értékei
SAV ARIA 25/2 (Pars historico-naturalis) Vas megyében a természetvédelem ébredezése a századforduló táján CHERNÉL ISTVÁN tevékenységéhez köthető. A híres ornitológus 1902-ben alakította meg az Országos Állatvédő Egyesület Kőszegi Fiókegyesületét, amelynek fő feladata a gyakorlati madárvédelem volt. Az amerikai „Day Birds" mintájára megszervezte a „Madarak és Fák Napját Kőszegen, amely ünnepség ápolása azóta is nemes hagyományként él a megyében. Ennek a gondolatnak a jegyében születtek madárvédelmi írásai is, így „Az okszerű madárvédelem eszközeiró'f\ vagy a MÁDAY IziDORral közösen készített „Madárvédelmi törekvések Magyarországon" című tanulmánya. PAUER ARNOLD 1932-ben megjelent, „Vas vármegye természeti értékei" című közleménye mérföldkőnek tekinthető (16. ábra). írása GÁYER GYULA útmutatásai alapján, a KAÁN KÁROLY által megindított, a „természeti értékek" számbavételére irányuló mozgalom jegyében született. A szerző papírra vetett gondolatai, ajánlásai napjainkban is tiszta tüzű elhivatottságtól izzanak. A címben foglaltaknak megfelelően leltárt készített a megye akkori természeti értékeiről, jellegzetes élőhelytípusairól, parkjairól, öreg fáiról. Munkája hasznos forrásként használható az élővilág változásának nyomon követéséhez. Jegyzékét összevetve a jelennel, szomorúan érzékeljük a múló idő nyomán az enyészet erejét és az emberi tevékenységet követő pusztulást. PAUER ARNOLD nyomdokain haladt HORVÁTH ERNŐ és JEANPLONG JÓZSEF, amikor népszerűsítő formában, jelentős irodalmi anyagra támaszkodva „Vas megye ritka és védelmet érdemlő növényei" címmel bemutatták a megye botanikai értékeit (17. ábra). Külön érdeme az összeállításnak, hogy jóval a tájvédelmi körzetek létrehozása előtt 26 területet javasolt védelemre. Hosszú távon a szerzők ajánlásai befolyásolták a vasi természetvédelem ügyét, hiszen ezen élőhelyek java része a későbbiekben kialakított tájvédelmi körzetek legértékesebb területeiként szerepeltek. HORVÁTH ERNŐ elévülhetetlen érdeme a kőszegi CHERNEL-kert megmentése és az ott működő múzeum és madárvédelmi mintatelep létrehozása. Számos fórumon fellépett az indokolatlan patakrendezések és meliorációk ellen, szinte egyedüli ellenpontként harcolva a természeti értékeket figyelmen kívül hagyó hatóságokkal, szervezetekkel szemben. Ha végigtekintjük a megye védett területeinek listáját, a négy tájvédelmi körzetet leszámítva, legnagyobb hányaduk az ember által létrehozott és fenntartott park, kert, arborétum, fasor. Elgondolkodtató, hogy az elmúlt időszak természetvédelmi szemléletét mennyire meghatározta az a gondolkodásmód, amelyben az emberi ténykedés eredménye játszotta a főszerepet. Természetesen nem vitatható az a nézőpont, hogy mai világunkban védjük meg az összes védhető természeti kincset. Azonban egy arborétum, egy öreg fa, fasor, - furcsa szó -, de „megismételhető' entitás. Ezen természeti objektumok értékét élemedett koruk, vagy az jelenti, hogy az elmúlt évszázad kertépítő, gyűjtőszenvedélyének köszönhetően olyan fajok példányai kerültek egymás mellé, amelyek egzotikusak hazánkban és 31
