Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 25/2. (1998) (Szombathely, 1999)
Víg Károly: Vas megye élővilágának megismerése, jelenkori természeti értékei
VÍG К.: Vas megye élővilágának megismerése, jelenkori természeti értékei A Kőszegi-hegység állat- és növényvilágának megismerésében fordulópontot jelentett VISNYA ALADÁR (1878-1959) munkássága. Szerteágazó, sokrétű tevékenysége mellett 1932-től látta el a Kőszegen akkor létesült Helytörténeti és Szülőföldismereti Múzeum vezetését. 1933-ban látogatott Kőszegre HORVÁTH GÉZA, a magyar rovarvilág kimagasló kutatója. VISNYA ALADÁRral közösen végeztek rovartani gyűjtéseket Kőszeg környékén. A kettejük által gyűjtött, illetve a későbbiekben HORVÁTH GÉZA által küldött példányok vetették meg a kőszegi múzeum rovargyűjteményének alapjait. HORVÁTH GÉZA révén ismerkedett meg VISNYA ALADÁR DUDICH ENDRÉvel a Pázmány Péter Tudományegyetem Állatrendszertani Intézete akkori igazgatójával. A Kőszegi-hegység részletes faunisztikai feldolgozása érdekében 1936-ban az Országos Természetrajzi Múzeum Állattára, és a Pázmány Péter Tudományegyetem Állatrendszertani Intézete, másfelől Kőszeg Város Helytörténeti és Szülőföldismereti Múzeuma között megállapodás született. A begyűjtött rovaranyag egy része a kőszegi múzeum tulajdonába került, jelenleg a szombathelyi Savaria Múzeum Természettudományi Osztályán található. A kutatás eredményei a Vasi Szemle (a későbbiek során Dunántúli Szemle) oldalain jelentek meg „A Kőszegi Múzeum közleményei {Publicationes Musei Ginsiensis)" sorozatcím alatt (14. ábra). Századunkban Vas megyében három jelentős ornitológus munkálkodott. Nagy csákányban (ma Csákány doroszló) született CSABA (WALZEL) JÓZSEF (19031983), nyelvész néprajzkutató, de mindenekelőtt kiváló ornitológus. Gazdag, szerteágazó munkásságot fejtett ki, tapasztalatait, eredményeit 200-nál is több írásában jelentette meg. Érdeklődése kiterjedt a halakra, emlősökre is. A megye madárvilágának egyik legavatottabb ismerője, MOLNÁR LAJOS (1853-1942) Körmenden született. 1880-ban körjegyzőnek választották Molnaszecsődön; itt dolgozott egészen haláláig. Gyűjteménye 340 hazai és kb. 300 külföldről származó madárból állt, amelyet csere útján hozott létre. Magyarországon a Nemzeti Múzeum mellett az ő egzotikus madárgyűjteménye volt a leggazdagabb. Több madárfaj első hazai előfordulását, illetve fészkelését állapította meg. Publikált irodalmi munkássága viszonylag szerény volt. Kéziratban hátrahagyott munkája, amelyben a Rába-vidék madárvilágát mutatta be, 1945-ben a Madártani Intézet leégésekor megsemmisült. BECHTOLD ISTVÁN (1927-1991) Kőszeg környéke és a Kőszegi-hegység madárvilágát kutatta. Madártani, meteorológiai stb. megfigyeléseit vaskos naplókba jegyezte le, csak legjelentősebb adatait publikálta. Naplóit a kőszegi Városi Múzeumban őrzik. Az 1976-os esztendő új korszakot nyitott az Alpokalja természettudományi kutatásának történetében. A szombathelyi Savaria Múzeum Természettudományi Osztálya ebben az évben indította meg az „Alpokalja Természeti Képe" Kutatási Programot. A program tervét 1975-ben HORVÁTH ERNŐ, az osztály akkori vezetője fogalmazta meg. Az „Alpokalja állatvilága" témakörben 1981-ig 43 kutató dolgozott, ez a szám a későbbiek folyamán némileg növekedett. A program HORVÁTH 28
