Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 25/2. (1998) (Szombathely, 1999)

Nagy Ferenc: A nappali lepkefauna kutatásának eredményei az Alpokalján (Lepidoptera)

NAGY F.: A nappali lepkefauna kutatásának eredményei az Alpokalján (Lepidoptera) VIZSGÁLATI TERÜLETEK 1. Kőszegi-hegység — A harmincas években a Kőszegi-hegységben végzett lepkészeti kutatás eredményeiről, illetve a korábbi gyűjtők (FREH Alfonz, VÉGH Gyula, VISNYA Aladár) által a századfordulón és az azt követő időszakból közölt adatokról SZENT-IVÁNY József adta az első összegzést. Munkájában 102 nappali lepkefaj szerepelt (SZENT-IVÁNY, 1937). KOVÁCS Lajos 1954-ban megjelent cikkébe SZENT-IVÁNY fajlistájából négy fajt (Parnassius apollo, Satyrus aleyone, Satyrus actaea, Erebia ligeá) megbízható adatok hiányában nem vett fel. Ugyanezen munkájában ad hírt további öt faj kőszegi előfordulásáról (KOVÁCS, 1954). A hatvanas években (1968-69) RÉZBÁNYAI László folytatta a lepkészeti kutatásokat a Kőszegi-hegységben. Kutatásai eredményeit 1974-ben publikálta (RÉZBÁNYAI, 1974). Munkájában 104 nappali lepkefajt említett, egy fajjal gyarapítva az addig ismerteket. Ezt követte 1980-ban UHERKOVICH Ákosnak „Az Alpokalja nagylepkéinek (Macrolepidoptera) faunisztikai alapvetése" című munkája, amely tartalmazza az Alpokalján végzett nagylepke kutatások addigi eredményeit. A Kőszegihegység nappali lepke faunájára vonatkozóan újabb adat nem szerepelt benne, azonban a szerző az Erebia ligea korábbi, kőszegi előfordulását lehetségesnek tartotta és felvette az alpokaljai fajok közé. Végül 1985-ban NYÍRŐ Miklós számolt be a Kőszegi-hegységben 1978-85 között végzett kutatásainak eredményeiről (NYÍRŐ, 1985). Munkájában 15, korábban ismeretlen nappali lepke fajt közölt. Adataival a Kőszegi-hegységből kimutatott fajok száma 120-ra emelkedett. A Kőszegi-hegységben a következő területeken végeztem rendszeres, minden tenyészidőre kiterjedő gyűjtéseket: Malom-rét (Kőszegszerdahely és Velem között fekvő láprét), a Velem alatti rétek (a Malom-rét és a „velemi gesztenyés" közötti terület), „velemi gesztenyés" (a Gyermeküdülő és a volt határsáv között található, déli fekvésű hegyoldal), Szent Vid, Velemi-erdo, a bozsoki Sibrik-kastély környéke, Végh-erdő, Kendig, Sötét-völgy, Vörös kereszt, Stájerházak, Hétforrás, Paradicsomos, Hörmann-forrás, Hármas-patak, Irottkő, Óház-tető, Parkerdő, Szabó-hegy. Gyűjtéseim során 91 nappali lepkefaj került elő. 2. Perenye környéke —Perenyéből kiindulva az országhatár felé eső, mintegy 3,5 km-re fekvő terület. Magába foglalja a Kerék-haraszt, Gencsi-tilos, Szinesei-patak völgye és a Külső-erdő területeit. Tengerszint feletti magassága 252-273 m. Főleg a napsütötte erdei utakon a Szinesei-patak völgyében elterülő réten és a Külső-erdő területén található irtásokon végeztem a gyűjtéseket, amelyek a teljes tenyészidőre kiterjedtek. Ezen a területen ezt megelőzően még nem végeztek lepkészeti kutatásokat. Gyűjtéseim során 80 nappali lepkefajt találtam. 3. Nárai-erdíí — Nárai községből kiindulva nyugat felé eső 3 km-es szakasz. A terület a Náraiból Pornóapáti felé vezető műút és az erdőgazdasági műút között fekszik. Tengerszint feletti magassága 265-270 m. Gyűjtéseimet a következő két részterületen végeztem: Nárai-erdff I. A Náraiból Pornóapáti felé vezető műút melletti erdészlak közelében fekvő láprét. Ez a terület az erdészlaktól Nárai irányában, a műút mellett található. Nárai-erdő II. Cinkotától nyugatra, a Nagyjápláni-patakig terjedő terület. A gyűjtések ezen a területen is a teljes te154