Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 25/2. (1998) (Szombathely, 1999)

Papp Jenő: Az Alpokalja gyilkosfürkész faunájának alapvetése II. (Helconinae, Calyptinae, Meteorinae, Microgasterinae, Cheloninae és Orgilinae)

PAPP J.: Az Alpokalja gyilkosfürkész faunájának alapvetése П. (Hymenoptera: Braconidae) Orgilus leptocephalus (Hartig, 1838) — 1/2: 3 $ + 2 ó*: Sitke: Bajti, ex Rhyacionia buoliana Denis et Schiffermüller, (Lep.: Tortricidae), 1977.

VI. 16., (1 E) és 1980.

VIVIL, (2 $ + 2 ó*), a gazdahernyó tápnövénye: erdei fenyő toboza, leg. et educ. FODOR Sándor; 2 Ç + 2 <$\ Cikota, ex Rhyacionia buoliana Denis et Schiffermüller, 1975.VI-VH., a gazdahernyó tápnövénye: erdei fenyő toboza, leg. et educ. FODOR Sándor; 3 $ + 6 <$'• Csipkerek, ex Rhyacionia buoliana Denis et Schiffermüller, 1976.

VI., a gazdahernyó tápnövénye: erdei fenyő toboza, leg. et educ. FODOR Sándor; V/3: 1 S: Ivánc; 1 $ + 1 $; Kercaszomor, ex Rhyacionia buoliana Denis et Schiffermüller, 1974.

VII., a gazdahernyó tápnövénye: erdei fenyő toboza, leg. et educ. FODOR Sándor; 2 Ç + 4 S'- Őriszentpéter, ex Rhyacionia buoliana Denis et Schiffermüller, 1976.

Vf., a gazdahernyó tápnövénye: erdei fenyő toboza, leg. et educ. FODOR Sándor; 6 Ç + 2 S: Szalafő, ex Rhyacionia buoliana Denis et Schiffermüller, 1973.

VI.; (3 9 + 2 S) és 1975.

VI. (3 E), a gazdahernyó tápnövénye: erdei fenyő toboza, leg. et educ. LESKÓ Katalin; 4 $ + 6 $: Szombathely: Kámon, ex Rhyacionia buoliana Denis et Schiffermüller, 1975.VI-VII. (3 E) és 1976.

VI. (1 $ + 6 S), a gazdahernyó tápnövénye: erdei fenyő toboza, leg. et educ. FODOR Sándor és LESKÓ Katalin; VI/2: 3 9 + 4 â: Acsád, ex Rhyacionia buoliana Denis et Schiffermüller, 1978. VI., a gazdahernyó tápnövénye: erdei fenyő toboza, leg. et educ. FODOR Sándor; 2 Ç + 2 S : Kisunyom, ex Rhyacionia buoliana Denis et Schiffermüller, 1976.

VI., a gazdahernyó tápnövénye: erdei fenyő toboza, leg. et educ. FODOR Sándor; 1 ó*: Nádasd; \ ^ + \ S'- Oszkó, ex Rhyacionia buoliana Denis et Schiffermüller, 1976.

VI., a gazdahernyó tápnövénye: erdei fenyő toboza, leg. et educ. FODOR Sándor. Orgilus patzaki Taeger, 1989 — V/3: 1 $ (paratípus): Szakonyfalu. VI. — A közelmúltban leírt faj eddig négy európai országból vált ismertté: Ausztria, Németország, Magyarország és Olaszország, A leírás alapjául több magyarországi példány is szolgált; ezek paratípusok, amelyeket a Magyar Természettudományi Múzeum (Budapest) őriz (PAPP, 1994a: 299). Hazai lelőhelyei: 1/1: Ócsa; II/l: Budakeszi, Budaörs; VI/2: Fonyód; Szakonyfalu. Orgilus pimpinellae Niezabitowski, 1910 — V/l: 1 <$: Velem. — A faj taxonómiai és rendszertani helye még további vizsgálatot igényel, úgynevezett tágan értelmezett faj (TAEGER, 1989: 110-115). Az O. leptocephalus mellett a leggyakoribb hazai Orgilus-Щ. Orgilus rugosus (Nees, 1834) — V/3: 1 $: Szalafő: Felsőszer. VI. — Hazai lelőhelyeinek a száma hét; a jövőben várhatóan gyakori fajnak fog bizonyulni. IRODALOM ACHTERBERG, С van (1997): Revision of the Haliday collection of Braconidae (Hymenoptera). —Zool. Verh., 314: 1-115. GYŐRFI, J. (1959): Neuere Beiträge zur Kenntnis der Wirte der Braconiden (Hymenoptera: Braconidae). — Beitr. Eni., 9(1-2): 140-143. 148