Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 25/2. (1998) (Szombathely, 1999)

Papp Jenő: Az Alpokalja gyilkosfürkész faunájának alapvetése II. (Helconinae, Calyptinae, Meteorinae, Microgasterinae, Cheloninae és Orgilinae)

SA VARIA 25/2 (Pars historico-naturalis) Chelonus sculpturatus Szépligeti, 1898 — V/l: 1 S: Kőszeg. — Csak magyarországi és szlovákiai előfordulásáról tudunk, egyetlen eddig közölt hazai lelőhelye a locus typicus: Budapest, Budafok (PAPP, 1996a: 141). MICROCHELONUS Szépligeti, 1908 A 66 európai Microchelonus-ty közül 49 fordul elő Magyarországon is, ez az ismert fajok 74,2 %-a. A jelzett 49 faj közül csak nyolc Microchelonus-Щ vált ismertté az Alpokalja faunájában, ami a hazai fajok 16,3 %-a. TOBIAS (1986: 317335) európai revíziója óta ő maga további 11 új fajjal gyarapította a fajok számát, ezeket a volt Szovjetunió európai területéről írta le. Hasonlóan a Çhelonus-boz, a Microchelonus-Щбк. európai revíziós áttekintése nagyon időszerű., ,, Microchelonus atripes (Thomson, 1874) [syn.: M çunctatorPapp, 1971] -— V/3: 3 9 + ! S- Farkasfa; 1 $: Kondorfa: Bakony-erdő; 1 S'- Őriszentpéter: Bárkás-tó; 3 Ç + 2 S'- Szalafő. V-VII. — Eddig hat európai országból közölték előfordulását, Magyarországon gyakori (PAPP, 1996a: 143) , Microchelonus contractus (Nées, 1816) — V/3: 1 S'- Csörötnek. V. — Gyakori palearktikus faj (PAPP, 1996a: 144). Microchelonus erosus (Herrich-Schaeffer, 1838) [syn.: Chelonus hungaricus Szépligeti, 1896 nec Microchelonus hungaricus Szépligeti, 1908; M. fi-ivaldszkyi Shenefelt, 1973]— V/l: 1 $: Kőszeg: Tábor-hegy. VI. —Taxonómiai státusát újabban tisztázták. Magyarországon kívül tudunk előfordulásáról Angliában, Romániában (Erdélyben) és Oroszországban (Szocsi), meglehetősen ritka faj (PAPP, 1996a: 144). Microchelonus eiilis (Marshall, 1885) — Vl/2: 1 <$: Szőce. V. — Európa déli felében elterjedt. Hazai lelőhelyeinek a száma 13 (PAPP, 1996a: 144). Microchelonus microphthlamus (Wesmael, 1838) [syn.: M. dilatus Papp, 1971] — V/l:\$: Kőszeg: Alsó-rét. V/3: IE: Kondorfa, Lugos-patak. VIII. — A M. exilis-szel könnyen összetéveszthető faj. Skandinávia és Oroszország északi részének a kivételével Európa-szerte elterjedt faj, Magyarországon is elég gyakori (Papp, 1996a: 146). Microchelonus pellucens (Nees, 1816) [syn.: Chelonus alboannulatus Szépligeti, 1896; Ch. nitens Reinhard, 1867; Ch. pulchricornis Szépligeti, 1898; ICh. varimaculatus Tobias, 1986]— V/l: 1 S: Kőszeg: Óház. VII. — Taxonómiai státusát ugyancsak a közelmúltban tisztázták (TOBIAS, 1995: 40). Magyarországon az Eupannonicumban közönséges, máshol legfeljebb gyakori (PAPP, 1996a: 147). Úgy tűnik, hogy a palearktikus erdős-sztyepp övezet faja. Microchelonus subcontracts (Abdinbekova, 1971) — V/l: 1 $: Kőszeg, Velem. VI. — Hazai lelőhelyeinek a többsége az Eupannonicumba (1/1) és a Pilisicumba (II/l) esik. Tőlünk nyugatra eső előfordulását még nem közölték. Microchelonus vescus (Kokujev, 1899) [syn.: Chelonus minutus Szépligeti, 1908 nec A. Costa, 1884] — Vl/2: 1 $: Szakonyfalu. VI. — Magyarországon kívül 139