Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 25/2. (1998) (Szombathely, 1999)

Papp Jenő: Az Alpokalja gyilkosfürkész faunájának alapvetése II. (Helconinae, Calyptinae, Meteorinae, Microgasterinae, Cheloninae és Orgilinae)

PAPP J.: Az Alpokalja gyilkosfürkész faunájának alapvetése П. (Hymenoptera: Braconidae) METEOROS Haliday, 1835 A hazánkból kimutatott kereken 25 Meteorus-faj közül (PAPP, 1990) hét került elő az Alpokaljáról, azaz a hazai fajok 28 %-a. A jövőbeni kutatások során várhatóan tetemesen növekedni fog ez a százalékos arány, azaz legalább kétszer ennyi Meteorus-Щ él az Alpokaján. Meteorus abdominator (Nees, 1812) — V/l: 1 Ç: Gyöngyösfalu: Kispőse; 3 9: Kőszeg; 1 <$: Kőszeg: tőzegláp; V/3: 1 <$: Szalafő; VI/2: 1 $: Szőce. V, VII-Vin. Meteorus abscissus Thomson, 1895 — V/l: 1 Ç: Kőszeg. VI. — Összesen hat európai országból ismerjük jobbára szórványos előfordulásait. Magyarországon főleg a Matricumban (II/1-2) került elő több helyen. Meteorus cinctellus (Spinola, 1808) — VI/2: 1 ?: Nádasd: Csonka-erdő. VII. Meteorus consimilis (Nees, 1834) — 1 $: Nádasd: Csonka-erdő. VII. Meteorus filator (Haliday, 1835) — V/l: 1 $: Gyöngyösfalu: Pőse. — Elterjedési területe felöleli a Palearktikumot, mégis seholsem gyakori. Magyarországról is csak három lelőhelyét közölték (PAPP, 1990: 98). Meteorus ictericus (Nees, 1812) — V/l: 1 9 + 1 8'- Kőszeg: Alsó-rétek; V/3: 1 9: Csörötnek: Huszászi. V, VIII-IX. Meteorus rubens (Nees, 1812) — ^/3:59+2 S: Szalafő. VIII. ZELE Curtis, 1832 A három hazai Ze le-faj közül (PAPP, 1990) kettő ismert az Alpokaljáról, a harmadik faj (Z chlorophthlamus Spinola) egész biztosan él az Alpokalján, csak még nem gyűjtötték. Zele albiditarsus Curtis, 1832 — V/3: 4 9: Szalafő: Felsőszer; VI/2: 1 9: Szőce. V, VII. Zele deceptor (Wesmael, 1835) — V/l: 1 9: Kőszeg; 1 9: Kőszeg: Stájerházak; 1 9: Kőszeg: Szabó-hegy; VI/2: 1 $í Szakonyfalu. V-VI, VIII. CHELONINAE Az alcsalád taxonómiai és rendszertani helyzetét összefüggésben a magyarországi ismereteinkkel PAPP (1996a) foglalta össze. Jelenleg a hazánkból ismert Cheloninae-fajok száma 120, melyek öt genuszhoz tartoznak: Ascogaster Wesmael, Chelonus Panzer, Microche tonus Szépligeti, Phanerotoma Wesmael és Phanerotomella Szépligeti. Az öt genusz közül az Alpokalján csak az első három genusz fajait mutatjuk ki; a Phanerotoma és a Phanerotomella hiánya feltűnő, mindkettő egész biztosan elő fog kerülni az Alpokalján. Az Alpokalja faunájában jelenleg 27 Cheloninae-fajt regisztrálunk, ami az összes hazai faj 22,5 %-a. A 27 faj a három genusz között a következőkép oszlik 136