Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 25/2. (1998) (Szombathely, 1999)

Szövényi Gergely–Nagy Barnabás: A Kőszegi-hegység Orthoptera-faunájának kritikai áttekintése

SA VARIA 25/2 (Pars historico-naturalis) terület), 1995.VIII.3., SzG, 1996.VII.27., NB; Irány-hegy, tető (régi bükkös vágás), 1997.VIII.16., SzG; Kálvária, D-i oldal (száraz gyep), 1996.VIII.15., SzG; Kendig, csúcs északi oldala (bükkös vágás), 1997.VIII.17., SzG; Meszes-völgy (délies fekvésű, szőlők közti száraz gyep), 1995.X.14., SzG; Pintér-tető (Rubus-sal benőtt villanypászta), 1997.VIII.20., SzG; Rőti-völgy (nedves kaszálórét), 1996.

VIII. 16., 1998.VIII.21., SzG; Rőti-völgy (magaskórós növényzet), 1996.VII.27., NB; Stájerházak (sovány hegyi rét), 1996.VII.27., 1998.VIII.25., SzG; Stájerházak (dús kaszáló), 1996.VII.27., NB; Szabó-hegy, 1980.VIII.9., NL; Szabó-hegy, D-i oldal (száraz gyep-bozót mozaik), 1996.VIII.20., SzG; Szabó-hegy, É-i rész (vörös csenkeszes kaszáló), 1997.IX.12., SzG; Szabó-hegy (kaszálórét), 1965.X.20., NB; Szabó-hegy K-i lába (szőlők közötti gyep), 1997.DÍ.13., SzG; Szabó-hegy lába (üde kaszálórét), 1995.VIII.2.., SzG; Szabó-hegy, sípálya (irtásrét), 1997.VIII.12., SzG; Kőszegdoroszló: Pogányok (gyümölcsösök közti kaszáló), 1996.VII.29., 1998.VIII.24., SzG; Pogányok (patak menti nedves kaszáló), 1996.VII.29., 1996.VIII.18., 1998.Vin.24

., SzG; Velem, falu fölötti autóút mentén (magaskórós jellegű sáv), 1997.DC.il

., SzG; Felső-kertek (rövidfuvu száraz gyep), 1996.VIII.19., SzG; Felső-kertek (száraz Festucetum gyep), 1992.VII.30., NB; Felső-kertek (vörös csenkeszes kaszáló), 1996.VIII.19., SzG; Hármashatár-hegy (bükkös vágásnövényzet), 1996.VIII.19., SzG; Szénégető-kút (útszéli kopár növényzet Calamagrostis foltokkal), 1998.VIII.25., SzG; Szent Vid (hegyi kaszálórét), 1996.VIII.19., SzG. — A közönséges rétisáska erősen ubiquista, gyakran zavart élőhelyeken is előfordul, de leggyakoribb dús, üde réteken. Röpképtelen, legfeljebb esetenként előforduló makropter példányai repülhetnek gyengén. A gyepszintben tartózkodik. fChorthippus montanus (Charpentier, 1825) — A lápréti sáskát csak PONGRÁCZ (1940) adata alapján vettük fel jegyzékünkbe. Valószínűleg a hegységlábi lápos rétfoltokon kis egyedszámban előfordul, de magunk eddig nem találtuk a területen. Nem repül; a (magas) gyepszintben tartózkodik. Euchorthippus decllvus (Brisout deBarneville, 1848) —; Cák: Botosok (lejtősztyepprét folt), 1996.VII.29., SzG; Kőszeg: Szabó-hegy D-i oldal (száraz gyep-bozót mozaik), 1996.VIII.20., SzG; Szabó-hegy (kaszálórét), Ï965.X.20., NB; Velem: Hármashatár-hegy (bükkös vágásnövényzet), 1996.VIIÎ.19., SzG. — A rövidnyakú rétisáskát, amely száraz gyepekre jellemző országosan elterjedt faj, területünkön csak szórványosan észleltük. Röpképtelen; az alsó gyepszint lakója. A KÉT GYŰJTÉSI PERIÓDUS EGYBEVETÉSE A Kőszegi-hegység körzetéből kimutatott 61 Orthoptera-faj a hazai fauna kb. 52%-át képviseli, s ha egybevetjük más hazai tájegységek hasonló adataival, azt látjuk, hogy a Kőszegi-hegység fajgazdagsága némileg ugyan elmarad más területek, pl. az Aggteleki-hegység, a Bükk, vagy a Pilis-Visegrádi-hegység faunájától, de általában meghaladja a nagyalföldi nemzeti parkok Orthopteráinak fajszámát. Az említett tájegységekkel való részletes összehasonlítás helyett itt csak néhány kiemelkedőbb faunisztikai jellegzetességre mutatunk rá. Természetesen, a Kőszegi-hegységben már nem találjuk meg a Nagy-Alföld, de akár a Magyar Középhegység egyéb területeire jellemző mediterrán, pontomediterrán fajok túlnyo119