Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 24/3. (1997) (Szombathely, 1997)

Grynaeus András: A Mosonmagyaróvár-Német dűlőben feltárt bronzkori kút dendrokronológiai vizsgálata

GRYNAEUS ANDRÁS: A MOSONMAGYARÓVÁR-NÉMET DŰLŐBEN FELTÁRT BRONZKORI KÚT. .. gyűrűket tartalmazó fafajjal találkoztunk, melyet szerkezeti sajátságai alapján a nyár nemzetséggel {Populus sp.) azonosítottunk. A pontos fafajmeghatározás elvégzése a további kutatás feladata lesz. A kút fontos sajátossága volt, hogy a nyárfából készült gerendák a szerkezetben függőlegesen, a kút sarkainál álltak, jóllehet a deszkákat összecsapolták. A nyárfa mintákra jellemző volt, hogy viszonylag kevés évgyűrűt tartalmaztak (a legtöbb 37, a legkevesebb 21 évgyűrű volt), melyek egymással jól összehasonlíthatók voltak, és összességében egy 42 éves nyár évgyűrűvastagságadatsort eredményeztek (3. kép). Egyik maradványon sem lehetett az egykori kérget megfigyelni. A gerendák megtartása közepes volt, így a kiemelés illetve szállítás során több helyen sérültek. A tölgymaradványok két csoportra bonthatók: egy részük igen sok évgyűrűt tartalmazott (a legrövidebb is 54 évet fogott át), viszont szijácsot csak elvétve (15 esetből négyszer) lehetett találni rajtuk. Ezzel szemben a másik csoportba tartozók évgyűrűszáma alacsony volt (zömében 50 alatti), viszont minden (összesen 7) esetben megfigyelhető volt a szijács, sőt egy esetben a kéreg is megmaradt a gerendán. Rövidségük miatt nem tudtuk egyértelműen azonosítani az időskálán elfoglalt helyét az lb, 2b, 7b és a 15. gerendának, illetve 4 olyan mintáét melynek pontos szerkezetbeli helye nem ismert. 4 minta nem mutatott értékelhető egyezést a többi minta évgyűrűszerkezetével. Ezek vagy - valamely, számunkra ismeretlen ok miatt - extrém körülmények (pl. az átlagosnál szárazabb vagy nedvesebb élőhely, alászorult helyzet az erdőben, jelentősebb károsodás, egyedi betegség stb.) között növekedtek, vagy jelentős távolságról szállították a felhasználás helyére. Az említett két csoport tagjai a csoporton belül egymással jól összevethetők voltak, viszont a csoportok között nem! így két, az objektumra jellemző adatsort és évgyűrűgörbét tudtunk összeállítani: az első 215 egymást követő év adatait tartalmazza (13 maradvány adatainak felhasználásával), míg a másik 67 évét (7 minta alapján) (4a-c-5. kép). A két adatsor között csupán néhány évnyi átfedés lehet. Ennek pontos meghatározását nehezíti, hogy a fiatal fák erőteljesen reagálnak az őket érő hatásokra. így a második csoport fái életük első szakaszában a hatásokra sokkal erőteljesebben reagáltak, mint az első csoport ekkor már általában koros fái így nem tudtuk megbízhatóan összekapcsolni a két adatsort. Jelen ismereteink alapján nem tudunk választ adni arra sem, hogy miért létezik e két „életkori" csoport a kút tölgymaradványain belül. Az objektum teljes, és részletmegfigyeléseket is lehetővé tevő feltárása során esetleg szerkezeti különbségeket lehet majd elkülöníteni a két csoport tagjai között. De az sem kizárt, hogy a felhasznált faanyag két eltérő életkörülményű faállományból származik. A kút teljes feltárása remélhetőleg lehetővé teszi majd a két adatsor végleges összekapcsolását, és az objektum összes gerendájának keltezését. A további kutatás feladata lesz az adott történelmi időszakig visszanyúló kronológiai alapgörbe elkészítése, és ennek segítségével az objektum évre pontos keltezése. Ennek elkészültéig viszont a meglehetősen sok évgyűrű adatát tartalmazó objektumgörbének köszönhetően a közel azonos korú maradványok relatív (egymáshoz viszonyított) keltezése megvalósítható lesz. IRODALOM BABOS 1994 GRYNAEUS 1989 GRYNAEUS 1995 GRYNAEUS 1996 GRYNAEUS 1997 BABOS Károly: Faanyagismeret és fafaj-meghatározás restaurátoroknak. Magyar Nemzeti Múzeum 1994. GRYNAEUS András: Dendrokronológiai kormeghatározás és kutatásának lehetőségei Magyarországon, (resume) In.: XIX. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Humán Tudományok Szekciója, A dolgozatok szerzői összefoglalói; Budapest 1989. GRYNAEUS, András: Dendrochronological Research in Hungary (Present status as of May 1995 and Future Development). Dendrochronologia 13 (1995) 135-138. GRYNAEUS, András: Progress of dendrochronological research in Hungary. Dendrochronologia 14 (1996) 223-226. GRYNAEUS András: A Műhibán feltárt kutak faszerkezetének dendrokronológiai és anyagvizsgálata. In: Kovács Tibor - Anders Alexandra - Raczky Pál: Utak a múltba - Paths into the Past - Az МЗ-as autópálya régészeti leletmentései Rescue Excavations on the M3 Motorway's, Budapest, 1997. 155-156.