Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 24/3. (1997) (Szombathely, 1997)

Eőry Béla: A tokosbalta, mint sokrétű munkaeszköz

EŐRY BÉLA: A TOKOSBALTA, MINT SOKRÉTŰ MUNKAESZKÖZ Most pedig nézzük e három benyelezési formának a gyakorlat során tapasztalt hátrányait. Bár a vágás helyén kialakult szilánk, szálka és forgács lényegesen kisebb a fémszerszámokkal végzett vágás hasonló farészeinél, mégis ezek okozzák a legtöbb gondot és befolyásolják a nyelek élettartamát. Az l-es típusnál (1. kép) elsősorban a kötést vágják, szaggatják le a levágott farészek. De rövid idő alatt kikezdik a fafoglalat bütüs részét is. A 2-es típusnál (2. kép), bár biztonságosabban lehet elkészíteni a balta befoglalását, mégis hasonló problémákkal kell szembenéznünk. A 3-as típusnál (3. kép) a fában kiképzett U alakú foglalat és a balta közti résekbe a dinamikus ütés hatására beleszorulnak kisebb, nagyobb farészek. Ezek akadályozzák a végzett munkát és a hatékonyságot. Ez a fajta benyelezési forma tovább él a réz-, a bronz- és a vaskorban is. Ötzi szárnyas rézbaltájának nyele is ilyen típusú. A szárnyas baltákhoz . képest a fejlődés következő lépcsőfokát mutatják a szárnyas-talpas balták. A talp tulajdonképpen a nyél baltabefoglaló farészét védte meg a sérülésektől. Valószínű, hogy sohasem fogjuk megtudni, ki mikor és hol találta fel a benyelezés tökéletes fajtáját, az üreges vagy tokos benyelezést. A „feltaláló" ezzel a találmányával megszüntetett egy évezredes problémát. Tökéletessé tett egy többfunkciós kézműves eszközt. Mielőtt még tovább folytatnánk a gondolatsort, valamiről még említést kell tennünk. Természetesnek vesszük, hogy a pattintott kőeszközök között sok - koronként is különböző - típus található, amelyek fa vagy csontfoglalat nélkül is használhatók. Bár nem ilyen széles skáMég mielőtt a tokosbalták konkrét használatára rátérnék, egy gyakorlati tapasztalatomról szeretnék beszámolni. Kérdés, hogy miért készítettek ugyanabban a korban füles és nem füles tokosbaltákat? Iával, de a csiszolt kőbalták valamint a rézből és bronzból készült balták esetében is találunk hasonló példát. A 4. kép 1. ábráján íveshátú, világosszürke kőből csiszolt, nagyméretű, úgynevezett kaptafa alakú kőbalta látható. Mérete: 235x62x52 mm, súlya: 1330 g. A balta formájából és súlyából adódó méretek miatt kizárólag kézi, marokba fogható, speciális munkára - teknő vagy bödönhajó belső terének kifaragására - készített eszköz volt. A balta a magángyűjteményemben van. A 4. kép 2. ábráján látható eszköz a Kaposvári Rippl-Rónai Múzeumban van. Ez egy Kisasszondról származó, enyhén ívesre hajlított rézbalta. Méretei: 175 mm hosszú 78 mm szélességű 21 mm fokszélességű és 12 mm vastagságú, súlya: 520 g. Ennél rézbaltánál is ugyanazok a problémák merülnek fel a benyelezésnél mint a kaptafa alakú nagyméretű kőbaltánál. A kisasszondi lelőhelyről még egy nagyméretű bronzbaltát is meg kell említeni. Méretei: 267 mm hosszú, élénél 100 mm-es, 18 mm fokszélességű, 15 mm vastag, súlya: 800 gr. Az eszköz közepe táján öntési hiba van. (4. kép 3. ábra.) A három közölt eszközön semmiféle benyelezési nyom nem látható. Mint ismeretes, a bronz a vörösréz, ón, ólom és antimon különböző százalékú ötvözete. A közölt táblázatban különböző típusú eszközök, ékszerek ötvözeteinek százalékos összetevőit ismertetem. A magas százalékú ólom és óntartalom biztosította a szerszámok kalapálással való utóélezését. Mint már említettem, erre a gyakorlati tapasztalat adott választ. Evidens az a tény, hogy a tokosbalta fanyele a környezeti hő és nedvesség hatására különbözőképpen reagál, szárad vágy megdagad. Ebből В&<€«)* 6&im% ***** 1 'Дпьпт^Щ'Ф I st ч 1 ITT, I iienständi? 1 'Дпьпт^Щ'Ф I st ч 1 ITT, I Tokosbalta 5-11 0,2-2,6 0,3-0,8 Karkötő 5-13 0,4-1,3 Laposbalta 6,1-7 0,06 0,3-0,8 Tőr 8,6 0,1 0,1 Kéz-, lábtekercs 7,9 0,3 0,4 Kés 3,5-5,5 0,3 0,2 Fúró 6,8 0,3 0,1 Tokos kalapács 14 2 1,4 Sarló 1,0-9,4 0,7-1 1,2 Sarló (Bp) 3,6 1,6 3,4 1. táblázat: Különböző típusú bronz eszközök, ékszerek százalékos összetétele (az adatok Szabó Géza régésztől származnak) Tabelle 1.: Prozentuale Zusammensetzung bronzener Geräte bzw. Schmuckgegenstände verschiedenen Typs 441