Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 24/3. (1997) (Szombathely, 1997)
Szabó Géza: Adatok a velemi késő bronzkori ónbronzok archaeometallurgiai vizsgálataihoz
SZABÓ GÉZA: ADATOK A VELEMI KÉSŐ BRONZKORI ÓNBRONZOK ARCHAEOMETALLURGIAI VIZSGÁLATAIHOZ szennyeződés mértéke szintén alatta marad a vasénak. 14 A szoros formai és technológiai hasonlóságok mellett a két értékmérő karika (BRVEL71 és BRBTM90) azonosnak mondható alapanyagát tekintve felmerül a kérdés: hol lehetett az a műhely, amelyben ezeket a tárgyakat készítették. ÖSSZEGZÉS Mint már említettük, a kárpát-medencei késő bronzkor kutatásának egyik alapkérdése, hogy a nyersanyagforrásoktól távol fekvő területünkön megfigyelhető, rendkívül gazdag fémművesség miként, pontosan honnan, mely területekről, milyen formában jutott hozzá a szükséges nyersanyagokhoz. A Velem-Szent Viden különösen nagy számban előkerült mindkét vizsgált típusú értékmérő karika (BRVEL71,73) felveti például, hogy esetleg ott lett volna e sajátos tárgytípusok előállításának központja. Azonban éppen a velemi bronzokra közhelyszerűen jellemzően magasnak tartott antimontartalom hiánya már eleve óvatossá tesz bennünket. Aligha tartható helyi készítménynek az a tárgytípus, amely éppen a drága, távolról beszerezhető ón helyett nem használja az elvileg helyben beszerezhető antimont. Különösen a BRVEL71 sz. minta párhuzamai melyek a Duna forrásvidékétől a folyam fő- és oldalvölgyeiben kerültek elő - mutatnak arra, hogy ezek e tárgyak a folyók mentén folyó kereskedelem révén terjedtek el, egészen a Kárpát-medence belsejéig. A Velemben előkerült nagyszámú karikalelet azt is jelzi, hogy ennek a kereskedelemnek Velem-Szent Viden egy elosztó központja volt, mely egyrészt továbbította a belső területek felé a félkész nyersanyagot, másrészt mint a fémfeldolgozás ismereteinek és lehetőségeinek átlagon felül birtokában lévő központ a karikákat a jobbminőségű, magasabb óntartalmú eszközök előállításához felhasználva speciális igényeket kielégítő termékeket állított elő a piac számára. A speciális ismereteket és alapanyagot igénylő karikák előállítása azonban mindenképpen a Kárpát-medencén kívül, olyan helyen történhetett, ahol az ötvözetek előállításához szükséges természeti kincsek mellett a Dunát könnyen elérő út is biztosított volt. A két velemi értékmérő karika (BRVEL71, 73) anyaga között megfigyelhető eltérés jelezheti a nyersanyagforrás területének, a bányaterületnek változását, de az ugyanott bányászott érc természetes változását is (PÁSZTOR - SZEPESSY - KÉKESI 1990, 15). Bár a jelen mérési eredmények és megfigyelt adatok további, pontosabb következtetések levonására is alkalmasak lehetnének, sajnos valójában egyenlőre hiányoznak a további értékeléshez szükséges, Ezúton is szeretnék köszönetet mondani Vadász Évának, hogy lehetővé tette a BTM-ben őrzött tárgy vizsgálatát. A leletegyüttes ismertetését és a vizsgálati eredmények közreadását közösen tervezzük. széleskörű, hiteles összehasonlító adatok. A terjedelem szabta korlátok miatt ezúttal csak a velemi bronztárgyak vegyelemzéseinek rövid kutatástörténeti áttekintésére és a legutóbbi archaeometallurgiai vizsgálatainkhoz kiválasztott 19 velemi bronztárgy legfontosabb vizsgálati eredményeinek, s az azok kapcsán felvetődő kérdések közreadására vállalkozhattunk. Reméljük azonban, hogy hamarosan sor kerülhet a kutatástörténeti előzmények és az eddigi eredmények részletes áttekintése mellett e meghatározó lelőhely anyagának átfogó elemzésére is. A velemi tárgyak archaeometallurgiai vizsgálatainak tapasztalatai kutatásmódszertani szempontból sem elhanyagolhatóak. A hazai és nemzetközi kutatásban általánosan megszívlelendőén arra is felhívják a figyelmet, hogy az összehasonlító vizsgálatok megkönynyítésére, valamint a természettudományos módszerekkel elért adatokból levonható történeti következtetések meghatározására szükség lenne az egyes késő bronzkori lelethorizontokat jól reprezentáló kincsleletek komplex archaeometallurgiai elemzésére, illetve az egyes korszakokon belül elkülönített nyersanyagtípusok részletes, célirányos vizsgálatára. Hasonló módon szükséges a lehetséges nyersanyaglelőhelyek és ércek vizsgálata. Általánosan elterjedt vélemény, hogy a késő bronzkorban az eszközök többszöri újraolvasztása miatt a használati eszközök zöménél nem célszerű a kora bronzkori fémtárgyak vizsgálatánál alkalmazott átfogó, több tízezres szériákban folytatott mérések gyakorlata. 15 Ezzel egyetértve azonban meggyőződésünk, hogy eredményre vezethet a jól körülhatárolható, előállításukhoz speciális ismereteket követelő nyersanyagok és félkész termékek vizsgálata - hiszen ezek őrzik az előállítási helyük közelében bányászott és felhasznált ércekre valló ötvözőés szennyező anyagok jellegzetes, szűk határok között következetesen ismétlődő összetételét. Ennek hiányában a vizsgálatok további, csupán számszerű növelése csak korlátozott eredménnyel járhat, hiszen a késő bronzkori fémtárgyak több mint százéves természettudományos kutatási eredményei ellenére is még csak nagyon korlátozott számban állnak a kutatás rendelkezésére a biztos kiindulópontként és összehasonlításul szolgáló alapadatok. A legjobb példa erre az 1960-1970-es években az egész Európát átfogó méréssorozat, melynek adatsorozata több kötetre rúg. (SAM)
