Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 24/3. (1997) (Szombathely, 1997)
Czajlik Zoltán: A velemi későbronzkori-koravaskori átfúrt kőeszközök vizsgálata
SAVARIA 24/3 (1998-1999) PARS ARCHAEOLOGICA BIBLIOGRAPHIE BENDA 1932 BENDA László: A nyugatmagyarországi őskori bányászat és kohászat. (L'industrie minière et la métallurgie préhistorique de la Hongrie occidentale). Acta Sabariensia 1932,1-19. CZAJLIK 1996 CZAJLIK, Zoltán: Ein spätbronzezeitliches Halbfertigprodukt: Der Gusskuchen. Eine Untersuchung anhand von Funden aus Westungarn. Archaeologica Austriaca 80 (1996) 165-180. GUILLAUMET - SZABÓ - CZAJLIK 1999 GUILLAUMET, Jean-Paul - SZABÓ, Miklós - CZAJLIK, Zoltán: Bilan des recherches franco-hongroises à Velem - Szentvid. (1988-1994). Savaria 24/3 (1999) 385-410. HEGEDŰS 1991 HEGEDŰS Zoltán: Bronzkori kemencében történő olvasztás, olvasztókemencék a Kárpát-medencében. (La fonte dans un fourneau de l'âge du Bronze, fourneaux de fonte dans le Bassin des Carpathes.) Bányászati és Kohászati Lapok 42 (1991) 213-217. HORVÁTH - MARTON 1998 HORVÁTH, Tünde - MARTON, Erzsébet: Prehistoric spinnig and weaving objects from the Carpathian basin (Hungary). In: Költő, L. - Bartosiewicz, L.: Archaeometrical Research in Hungary П. Budapest-Kaposvár-Veszprém, 1998,249-267. ROTHENBERG 1978 ROTHENBURG, Beno: Chalcolithic Copper Smelting. IAMS, London, 1978. SCHIERER 1987 SCHIERER, Ingrid: Ein Webstuhlbefund aus Gars-Thunau. Rekonstruktionsversuch und Funktionanalyse. Archaeologica Austriaca 71 (1987) 29-87. TYLECOTE 1987 TYLECOTE, Ronald-Freedom: The early history of metallurgy in Europe. Longman, London-New York, 1987. A VELEMIKESOBRONZKORI-KORAVASKORIATFURT KŐESZKÖZÖK VIZSGALATA A magyar-francia ásatásokon a velemi Szent Vid-hegy két különböző pontján található szelvényekből furcsa kődarabok kerültek elő. A kövek anyaga egy helyi kőzetféleség, a fillit. Az egyes darabok bár nagyság, forma és megmunkáltság szempontjából is különböznek egymástól, mégis van néhány olyan közös jellemzőjük, aminek alapján együtt tárgyalhatók. Minden esetben megállapítható, hogy a lapos paladarabokat átfúrták, vagy legalább megkezdték a furat elkészítését. Találunk köztük nagyobb, durvább kidolgozású és kisebb, gondosabban megmunkált példányokat. Utóbbiak finomabb nyersanyagból készültek és nagyjából köralakúak. A rajtuk lévő furatokról minden esetben megállapítható, hogy két oldalról láttak a munkához, s így a furat legszűkebb pontja a pala közepén van. Benda László egy cikkében már említette 1 , hogy ilyen köveket talált, közlésre azonban nem tartotta őket érdemesnek. Benda szerint ezek az öntőkemencék rostélyának darabjai voltak, amelyeket Miske Kálmán a kemencék szétbontásánál talált meg. A magyar-francia ásatásokon előkerült darabokról ezt nem állíthatjuk, hiszen salak, vagy olvadéknyom nincsen rajtuk. A tárgyakat könnyen minősíthetnénk szövőszéknehezéknek is, csakhogy jónéhány darab mérete (10-15 cm-es átmérő), illetve az egymás mellett megkezdett furataik ezt nem mindig engedik meg. Kemencefújtatók hővédőpajzsának is tarthatjuk őket 2 , előbukkanásuk egy ilyen jelentős fémműves központban nem lenne meglepő. Datálásuk - különösen a felszínközeli erodált rétegekből előkerült daraboké - bizonytalan, a LT-sánc alól származók feltehetően HaC-korúak. Közölt morfológiai párhuzamaikat közel-keleti fémmüves központokból ismerjük 3 . Zoltán CZAJLIK ELTE Régészettudományi Intézet H-1088. Budapest, Múzeum krt. 4/B. E-mail: czajlik@isis.elte.hu 1 BENDA 1932, 10. 2 TYLECOTE 1987, 118. 3 ROTHENBERG 1978,2. 322
