Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 24/3. (1997) (Szombathely, 1997)
Kovács Tibor: A kiskőszegi (Battina) bronzkori és korai vaskori ékszerlelet
S AVARIA 24/3 (1998-1999) PARS ARCHAEOLOGICA PATAY 1938 PATAY, Pál: Frühbronzezeitliche Kulturen in Ungarn. DissPann Ser. II. No. 13. Budapest, 1938. RUTTKAY 1983 RUTTKAY, Elisabeth: Zur Deutung der Depotfund vom Typus Tolnanémedi im Zusammenhang mit dem Idol von Babska. In: O. Schutz (ed.), Wilhelm Angeli zum 60. Geburtstag von seinen Mitarbeitern gewidmet. Ann. Naturhist. Mus. Wien 85 (1983) 1-17. SCHUMACHER-MATTHÄUS 1985 SCHUMACHER-MATTHÄUS, Gisela: Studein zur bronzezeitlichen Schmucktrachten im Karpatenbecken. Marburger Studien zur Vor- und Frühgeschichte Bd 6. Mainz, 1985. TORMA 1972 TORMA István: A kisapostagi kultúra telepe Balatongyörökön - Eine Siedlung der Kisapostag-Kultur in Balatongyörök. VMMK 11 (1972) 15-39. TORMA 1976 TORMA, István: Ein Grab der transdanubischen inkrustierten Keramik aus Esztergom. MittArchlnst 6 (1976) 25-37. VINSKI-GASPARINI 1973 VINSKI-GASPARINI, Ksenija: Kultúra polja sa zarama u sjevernoj Hrvatskoj. Die Urnenfelderkultur in Nordkroatien. Zadar, 1973. VELIACIK 1972 VELIACIK, Ladislav: Pohrebisko severopanónskej kultúry v Chl'abe - Gräberfeld der nordpannonischen Kultur in Chl'aba. SlovArch 20 (1972) 189-222. WOSINSKY 1896 WosiNSKY Mór: Tolnavármegye az őskortól a honfoglalásig. Budapest, 1896. A KISKOSZEGI (BATTINA) BRONZKORI ES KORAI VASKORI EKSZERLELET A Magyar Nemzeti Múzeum 1986-ban vásárolt egy bronzleletet a két világháború közti időszak ismert műgyűjtője, Mauthner László özvegyétől. A leletet alkotó ékszereket „Kőszeg, Vas megye" feliratú kartonra montírozták, amelyek két különböző korú egységet alkottak. 1. a horgony alakú csüngők (1. kép 1-10.) és a korongcsüngők (1. kép 11-13.) egy, a mészbetétes kerámia kultúrájának egyik kincsleletéhez tartozhattak; 2. az antropomorf csüngők vagy amulettek (2. kép 1-3.) - az eddig felfedezett egyetlen analógia alapján - kora vaskoriak. Vizsgálatunk nyomán a következők rögzíthetők. A mészbetétes kerámia kultúrájának eddig ismert minden kincslelete a törzsterületen került elő. Kőszeg azon kívül fekszik, ellentétben a Dráva torkolatánál található Kiskőszeggel (Battina). És ami még érdekes: a ritkaságszámba menő korai vaskori csüngokhöz.teljesen hasonlókat ajándékozott Mauthner László a Magyar Nemzeti Múzeumnak 1925-ben (2. kép 4-6.). Tehát a kereskedő által összekevert különböző korú leletek igazi lelőhelye Kiskőszeg lehetett. A (valószínűleg hiányos) bronzkori lelet - nagyságrendjét és összetételét tekintve - a szintén bizonytalan körülmények között begyűjtött lengyeltóti kincslelethez áll legközelebb (MOZSOLICS 1967, 147). Az idevonatkozó korábbi típuselemzések után (MOZSOLICS 1967, 90-92; HANSEL 1968, 118-121; BÓNA 1975, 215-216; KOVÁCS 1994, 160) a kiskőszegi leletet alkotó tárgyakról sok újat nem lehet mondani. A horgony alakú öntött csüngők (1. kép 1-10.) a közepes méretűek közé tartoznak. Előzményük a korai bronzkor hasonló alakú csont csüngőiben kereshető (MOZSOLICS 1967, 90; KOVÁCS 1994, 160). Az e típust képviselő csüngők edényen történő ábrázolása pedig (Neszmély, Pákozd) kultikus jelentőségükre utal. A bordázott korongcsüngők közül egy érdemel igazán figyelmet (1. kép 12.). Ennek mindkét oldalát azonos módon díszítették, ami - pillanatnyi ismereteink szerint - raritásnak számít. A csüngő plasztikus motívuma egy kiesebb körbe foglalt keresztborda. Ez az ékszertípus lehetőséget kínál leletünk keltezéséhez, hiszen a Dunaújváros-Koszider I. leletben, két változatban, öt darab hasonló koncentrikus bordákkal díszített keresztbordás csüngő van (MOZSOLICS 1967, 133-134, 46. t. 5-9). Csupán ezen összefüggés alapján véljük, hogy az itt bemutatott kiskőszegi lelet a mészbetétes kerámia kultúrájának késői, a koszider periódushoz közeli időszakában került földbe. Amint arra már a bevezetőben is utaltunk, alakjuk és díszítésük hasonlósága - azonossága alapján nincs kétségünk afelől, hogy a Mautnertől, a 20-as években vásárolt, valamint a hagyatékából nemrégiben múzeumba került 3-3 korai vaskori amulett eredetileg összetartozott (2. kép 1-3. és 4-6.). Ehhez egyfajta közvetett bizonyítékot je28
