Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 24/3. (1997) (Szombathely, 1997)

Simon Katalin–Horváth László András: Középső bronzkori leletek Gellénháza–Budai-szer II. lelőhelyen (Zala megye)

SAVARIA A VAS MEGYEI MÚZEUMOK ÉRTESÍTŐJE SZOMBATHELY 24/3 (1998-1999) PARS ARCHAEOLOGICA 1999 KÖZÉPSŐ BRONZKORI LELETEK GELLÉNHÁZA-BUDAI-SZER П. LELŐHELYEN (ZALA MEGYE) H. SIMON KATALIN HORVÁTH LÁSZLÓ ANDRÁS Göcseji Múzeum Göcseji Múzeum Zalaegerszeg Zalaegerszeg Gellénháza községtől délkeletre, az utolsó házak alatt közvetlenül lankás domb ereszkedik a Gellénházipatak völgyébe. A korábbi évek terepbejárásai alkalmával a szántott területen minden esetben gazdag DVKés középkori leletanyagot gyűjtöttünk, más régészeti korszakra csak néhány kerámiatöredék utalt. A házak kertjéből előkerülő leletek alapján itt a Dunántúli Vonaldíszes Kerámia kultúrájának egy nagy méretű, mintegy 400 m hosszú, 200 m széles települését sikerült regisztrálnunk, ásatásra azonban csak a domb mezőgazdaságilag művelt délkeleti részén kerülhetett sor. 1997ben hitelesítő ásatást kezdtünk itt, elsősorban a neolit kori anyag pontos korhatározásának céljából. Lelőhelyünk a terepbejárások során a Budai-szer II. nevet kapta. Keleti széle mintegy 300 m-re nyugatra terül el az 1990-1996 között kutatott Gellénháza-Városrét lelőhelytől. (1. térkép) A 150 m

2 nagyságú felületre kiterjedő ásatás során két bronzkori gödör is előkerült, az 1/97 és az 5/97 objektum. Jelen munkánkban az utóbbi leleteivel kívánunk foglalkozni. A 3. szelvény É-i felében a felszíntől -40-50 cm-re középkori és bronzkori kerámiatöredékek és égett paticsdarabok jelentkeztek (6. kép 2-3,6.), miközben alattuk égett agyagos talajt észleltünk. Az objektum bontását az ettől É-ra fekvő 4. szelvényben folytattuk, ahol bontás közben megállapítottuk, hogy a bronzkori gödröt egy középkori középen elmetszette és megbolygatta. Ez utóbbi nem érintette az őskori objektum egész területét és annak aljáig sem hatolt le. A középkorban az akkor megtalált őskori edényeket, vagy legalábbis azok egy részét visszahelyezték a gödörbe saját hulladékaikkal együtt. így történhetett, hogy a bronzkori cserepek között egy nagyméretű és több kisebb vastárgy feküdt és az egyik kis bronzkori edényt egy középkori edényfedő töredékével fedték(?) be. A benne megőrződött korhadt fadarabkák miatt valószínűleg középkori az ugyancsak itt előkerült pödrött szélű kis bronzlemez is. Az őskori gödör széle az objektum alsó részében mindenütt érintetlen maradt. Itt több, helyben összeroppant bronzkori edény feküdt (6. kép 2-3.), a bronzkori gödör ÉNy-i felében pedig számos agyagnehezék szorosan egymás mellett fekvő töredékeit találtuk meg, egy részük a gödör oldalához támaszkodott. A legkülönösebbek az objektumban észlelt égésnyomok voltak. Az edények között és alatt sokszor jelentős méretű, több esetben 30-40 cm hosszú, elszenesedett fadarabokat találtunk. Az edények közti agyag pedig mindenütt vöröses színű, átégett volt, ami az említett fadarabok helyi elégésére utal. A cserepek között a másodlagos égés következtében salakossá vált és deformálódott darabok is feküdtek. A bontás során megállapítottuk, hogy az eredeti gödörfenékre még a bronzkorban több cm vastag sárga agyag folyt, ami az első leleteket - kisebb cserepeket és faszéndarabokat - elfedte, vagyis a kiásott objektum egy ideig használaton kívül nyitva állt és az említett egész edényeket csak később helyezték el benne. A bronzkori gödör szabálytalan kör alakú, átmérője közel 2 m, legnagyobb mélysége - jelentkezési szintjétől számítva - 34 cm volt (6. kép 4-5.). AZ 5/97 OBJEKTUM BRONZKORI LELET ANYAGA A leletanyag az alább részletesen tárgyalandó kerámián kívül egy kis darab bronzrögöt, két darab grafitrögöt (h: 3,4 cm ill. 2,8 cm), egy nagyméretű, retusált élű kőeszközt (h: 8,65 cm, legn. sz: 4,2 cm), egy kővésőt (4,3x2,8x0,9cm), egy őrlőkő töredékét és egy zacskónyi állatcsontot tartalmazott. Az előbbiek bronzkor előttiek is lehetnek, hiszen lelőhelyünkön a DVK-tól kezdve kimutatható a megtelepedés, az utóbbiak azon-