Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 23/3. (1996-1998) (Szombathely, 1998)

Római Kor I. A szombathelyi Fő tér kutatása - Sosztarits Ottó: A szombathelyi Fő tér kutatásáról

A SZOMBATHELYI FŐ-TÉR KUTATÁSÁRÓL JELENTÉS AZ OTKA T-18073 SZÁMÚ PÁLYÁZATÁNAK TÁMOGATÁSÁVAL FOLYÓ KUTATÓMUNKÁRÓL A szombathelyi Fő-tér (korábban Szentháromság-, majd Köztársaság-tér) régészeti kutatása a múlt század utolsó harmadáig nyúlik vissza. A szisztematikus feltáró munka azonban 1989-ben kezdődött meg, amikor egy tervezett, de meghiúsult beruházást megelőzően Buócz Terézia végzett szondázó kutatást a tér nyugati szélén elhelyezkedő, évtizedek óta foghíjként álló házhelyeken. A kb. 80 négyzetméternyi ásatás két római utca és az alattuk futó szennyvízcsatornák kereszteződésének maradványait hozta napvilágra, és mintegy előre vetítette a két év múlva meginduló nagyfelületű feltáró munka legfontosabb eredményeit. 1991 őszén a már említett három ház telkén, illetve a mögötte elhelyezkedő, a Kossuth Lajos és Hefele Menyhért utcák által határolt tömbbelsőben kezdtük meg az újabb beruházást megelőző feltáró munkánkat. A tél beálltáig folyó, majd a következő év márciusában újrainduló kampánymunka eredményeként P. Hajmási Erika és Medgyes Magdolna kolléganőimmel együtt, öt hatalmas szelvényben, mintegy 4600 m

2 összfelület kutatását végeztük el. Az ásatás 7 insulát érintett, így Savaria belvárosának délnyugati lakónegyede a maga teljességében ismertté vált: lakóházak, utcák és a hozzájuk tartozó komplett szennyvízrendszer. A római kori objektumok mellett napvilágra került 14-16. századi lakóházak, kovácsműhely és egyéb gazdasági épületek a középkori Szombathely eddig teljesen ismeretlen szeletét tárták elénk. 1995 nyarán az addig visszatakarás nélkül álló épületmaradványok állagvédelme és a korábbi feltárások által felvetett maradt tudományos kérdések megválaszolása céljából pótlólagos feltárásra nyílt lehetőség Szombathely Megyei Jogú Város pénzügyi támogatásával. E rövid, de annál jelentősebb ásatás eredményeképpen a foghíjban talált, egymással szuperpozicióban lévő három középkori lakóház alaprajzi- és időrendi problémáit sikerült tisztázni, illetve egy, az V. felületen ásott kutatóárok segítségével megbizonyosodtunk a korábban csak feltételesen megfogalmazott hipotézisünk helyességéről: Savaria egykori déli városfala a mai Kossuth Lajos u. É-i házsora alatt húzódik. A városfal vonalát, illetve az 1992-ben Medgyes Magdolna által feltárt insula további részletét 1997 nyarán és őszén sikerült feltárnunk. A kutatást a tömbbelső beépítését célzó újabb beruházási program (OTP Ingatlan RT) tette szükségessé. A feltárás, amely egyben a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola régésztechnikus hallgatóinak tanásatása volt (képzésvezető: Ilon Gábor) újabb jelentős eredményeket hozott a római colonia topográfiai kutatásában. Ennek legfontosabb eredménye, hogy feltártunk a korábban már hipotetikusan meghatározott nyomvonalon a római belváros övező városfal oldaltoronnyal, belső oldalán agyagrámpával megerősített kb. 30 méter hosszú szakaszát. A kőszerkezetű erődítés alatt, azzal teljesen megegyező nyomvonalon a kőperiódust megelőző, talpgerendás, cölöpös konstrukcióval megépült, eddigi ismereteink szerint minden bizonnyal a városalapítás korában létesített erődítésrendszerre. Ujabb, immáron utolsó ásatási periódusra 1998 nyarán került sor, amely már az MTA Régészeti Bizottsága, illetve az Országos Műemlékvédelmi Hivatal által, megőrzendőnek illetve az épülő bankfiók pinceszintjében bemutatandonak ítélt épületmaradványok

1 konzervalási és rekonstrukciós munkáihoz kapcsolódtak

2

, illetve a bontások révén szabaddá vált területeken a beépítés megelőző leletmentés volt. Munkánk során számos értékes kőfaragvány és épületelem mellett egy unikális mérföldkő került napvilágra. A szombathelyi Fő-tér, a 6000 négyzetméternyi egybefüggő megkutatott felületével a közel fél évszázadon át kutatott Püspökkert - Járdányi Paulovics István Romkert után Savaria második legnagyobb egybefüggően feltárt területe. A régészeti jelenségek és leletek feldolgozására szervezett 17 főből álló munkaközösség az Országos Tudományos Kutatási Alap támogatását nyerte el 1995-ben. A Savaria Évkönyvben jelen számában Borhy László, Buócz Terézia, Kiss Péter, Ottományi Katalin és a témavezető tollából most megjelenő négy tanulmány, mint előzetes jelentés kívánja a szakmai közönséget tájékoztatni a pályázat támogatásával folyó feldolgozó munkáról. A korábbi, a beruházási program megváltozása miatt meghiúsult műemléki terv Prof. Hajnóczy Gyula és Dr. Mezős tamás munkája volt. A megvalósulatlan tervekről: HAJNÓCZY J. GY.: Business és műemlékvédelem. Tanulmányok Gero László nyolcvanötödik születésnapjára. Bp. 1994, 77-82., illetve SOSZTARITS, O: Archäologische Freilichtsmuseen in Savaria. Landscapes and monuments along the Amber Road. International Symposium Sopron-Eisenstadt 1995 (1999) 82-86. Tervező Dr. Mezős Tamás a BME Építészettörténeti Tanszékének docense, kivitelező: OMVH Visegrádi Műemlékhelyreállító Kft. építésvezető: Gáspár László. 97