Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 23/3. (1996-1998) (Szombathely, 1998)

Római Kor I. A szombathelyi Fő tér kutatása - Buócz Terézia: Terracotta negatív a szombathelyi Fő térről

SAVARIA A VAS MEGYEI MÚZEUMOK ÉRTESÍTŐJE SZOMBATHELY 23/3 (1996-1997) PARS ARCHAEOLOGICA 1998 TERRACOTTA NEGATÍV A SZOMBATHELYI FŐ TÉRRŐL Buócz TERÉZIA Savaria Múzeum Szombathely A Fő téren folytatott leletmentő ásatás során 1992. augusztus 7-én, a Q 15-ös mezőben terrakotta szobornegatív (provizórikus száma 9201) egyik felének töredékére került napvilágra. A lelet a gépi földmunkával részben eltávolított újkori feltöltés (KE 344) alatt, kevert, épülettörmelékes rétegből került elő. Mélység: 160-200 cm. A jelenség leletei között a negatívhoz tartozó újabb töredék, illetve egyéb olyan tárgy, ami az előbbi lelettel összefüggésbe hozható lenne, nem volt. Sajnos az a régészeti jelenség, amely a római épületmaradványokat kb. fél méter vastagon, egybefüggően betakaró rétegként jelentkezett a koraitól a későrómai időszakig egyaránt tartalmazott leleteket (márványos festésű ill. pompei vörös festésű tálak, azúrkék üvegtál, illetve későrómai zöld üvegpohár, mázpettyes korsótöredék stb.), ezért a lelettel együtt előkerült darabok a negatív forma időbeli körülhatárolására nem alkalmasak. Az eredetileg égetett anyagból készült negatívfél hosszúkás, téglaalakú lehetett. Hátlapját és oldalait nagyjából elsimították, éleit és sarkait enyhén legömbölyítették. A forma negatívan bemélyülő oldalában csak a frontálisan álló figura elejének az alsó része maradt fenn, a többi része letörött és elveszett. A rosszul kiégetett és megcsonkult negatívfél téglaszínű, törésfelületén a belső magja sötétszürke. A megmaradt rész legnagyobb m.: 5,4 cm, sz.: 10,2 cm, v.: 3,5 cm A belőle készített pozitív legnagyobb т.: 5,3-H6.8 cm, sz.: 5,5 cm, v.: 2,3-2,5 cm. Prov. szám: 9201. A negatívból kiformált pozitív alakrészlet lefelé erősen szűkülő ruhát visel, ami majdnem a lábfejéig ér. A közepén lefutó, enyhe bemélyedés jelzi a ruházattal elfedett lábakat, amelyek közül a bal egy igen kicsit előbbre áll. A hegyes orrú, puha lábbelibe bújtatott lábfejek kis híján zártak, egymással párhuzamosan, szembenézetben állnak. Figuránknak az alsó szűk ruhája fölött egy másik rövidebb ruházata van. Ennek alját ferdén lefutó, laposan kezelt redő zárja le, ami csak az alak jobboldalán maradt meg. Valószínű, hogy a baloldalán ugyanúgy lehetett, de letörött és belőle ezen az oldalon már semmi sem látható. A jobb oldalán megmaradt lapos redő fölött kerekded kiszélesedéssel halad tovább az alak oldalvonala. Figuránk ruházatához még egy köpeny vagy fátyol tartozott, aminek hullámzó redői a jobb lábfej mellett érnek a talajra. Baloldalon viszont egy kör-keresztmetszetű tag fut le alakunk talpáig és a lábbeli alatt áthaladva, a másik oldalára kúszik fel. ..•*:•!•• :

;

.r.VA lábfejek fölött, a ruházat szűk alsó részén felirat olvasható két sorban. A felirat mellett, itt a bal oldalon egy függőleges vonaltól befelé induló vízszintes vonalkezdeményezés mutatja, hogy a felületet tulajdonképp két zónára osztaná, de nem viszi végig a vonalat, mert a felosztást helyettesíti magának a feliratnak az egymás alatt elhelyezkedő két sora. A negatív feliratának domború betűi vésett betűknek hatnak a pozitívon. A betűk átlagos m. : 1 cm. Venus szobrászati megjelenítése kedvelt volt a római művészetben. Nemcsak azért, mert a latin szövetség védőasszonyát, a természet virágzásának és bájának istennőjét azonosították a görög Aphroditéval, hanem 133