Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 23/2. (1996) (Szombathely, 1996)

Balogh Lajos: Adatok néhány inváziós növényfaj elterjedéséhez az Őrségi Tájvédelmi Körzetben és a kapcsolódó területeken

SA VARIA 23/2 (Pars historico-naturalis) fiatal erdeifenyves mentén, foltokban); Szalafő: Felsőszeri-patak mente (égeresben, foltokban); Szatta (erdőszéleken, mesgyéken szórványos); Szentgotthárd: Rába-part (a nem kaszált részeken gyakori, az ártereken állományalkotó); Szentgotthárd: Jakabháza (erdőszéli, útmenti gyoriiosokban szálankint); Szentgoti> hárd: Rábafüzes (erdőszéleken gyakori, irtásokon tömeges); Szentgotthárd: Rábakethely: Zsida-patak partja (szórványos); Szentgotthárd: Rába-tótfalu: Rábaártér (a falutól DNY-ra állományalkotó); Szőce: Szőcei-patak mente (tőzegmohaláp peremein, foltokban); Szőce: Daraboshegy: Csonkás-erdő (lombelegyes fenyvesben, szálanként); Vasszentmihály: Lahn-patak partja (állományalkotó); Velemér (a falu DK-i végén kiszáradó láprét és lucfenyves találkozásánál, erdőszéleken, árokpartokon szórványos); Velemér: Szentgyörgyvölgyi-patak mente (szórványos); Viszák (a falutól D-re parlagokon, É-ra erdőszéleken, vágásokban, irtásokon, telepített fiatalosokban gyakori). — A magas aranyvessző észak-amerikai eredetű, meghonosodott adventiv, évelő növény. Folyók, patakok árterében, erdei vágásokban, liget- és láperdőkben, mocsarakban, gyakran tömeges előfordulásával talán a legismertebb terhes gyom. A terület legelterjedtebb inváziós faja. Irodalmi adatai: Solidago canadensis auct. hung. — BORBÁS a Vas megyében meghonosodott és "szapora, sereges" megjelenésű növények között említi (BORBÁS, 1898). Ez és a S. canadensis kivadulásáról beszámoló régi, Vas megye más területeiről származó adatok is valószínűleg a S. gigantea-ra vonatkoznak (vö. MOESZ, 1909). Solidago gigantea Ait. — A Rába mentén az egész megyében gyakori, s helyenkint (Szentgotthárd, Körmend, Rábahídvég, Sárvár) óriási tömegben szegi be a partot, Szentgotthárdon pedig a szél már a Vártetőre is felvitte (GÁYER, 1913). Ad viam ferream prope Szentgotthárd (HMBP: BOROS Á., 1927.

IX.08.). (Gödörháza: A Solidago serotina, mely nemsokára ártéri erdeink átka lesz, ma még hiányzik [GÁYER, 1936]. NB.!) Nagycsákány (CSABA, 1937, 1939). Szentgotthárd, Körmend (RABÓCZY, 1939). Szentgotthárd (BOROS in not.). Őrség (sine loco speciali): vágásokban (ZSOHÁR, 1941). Máriaújfalu: a Rába jobb partján (JEANPLONG, 1955.

V.26., Vili. 17. (JEANPLONG, I960)). Rábagyarmat (BOROS in not.). Szakonyfalu, Kétvölgy, Orfalu, Halogy, Csörötnek, Szőce (Pócs in: KÁROLYI és mtsai., 1974). Magyarszombatfa, Velemér (SZODFRIDT és TALLÓS in: KÁROLYI és mtsai., 1974). Körmend, Rába-ártér, accidenter in CariciAlopecuretum pratensis (JEANPLONG, 1955-63 in: JEANPLONG, 1987). Őriszentpéter: többé-kevésbé záródott erdeifenyves fiatalosban, A-D: +-3, K: IV-V (SZODFRIDT, 1979). Alsószölnök (KOVÁCS J.A. in: SZABÓ T. és mtsai., 1992), Szakonyfalu: Grajka-völgy és környéke, Felsőszölnök: Hármashatár (fátlan élőhelyek), Halál-völgyi láprét (RP^DEI ésLENDVAi, 1992). Rába-völgy: ártereken a kísérőerdőkben, magaskórós vegetációban, gyakran csalánnal együtt társulva mindenfelé közönséges (TÓTH, 1993). Nyugat-Orség: a Rába árterén (KOVÁCS és TAKÁCS, 1993). Körmend: ligeterdőkben és erdei vágásokban, tömegesen (SziNETÁR, 1994). Őrség: Agropyro-Solidaginetum Kovács J.A. 93 társulás állományalkotója (KOVÁCS, 1994). Őrség: Eupatorio-Solidaginetum Kovács J.A. 93 társulás állományalkotója (KOVÁCS, 1994). S. g. var. leiophylla — Szőce, AD: +, in Cariceto elongatae-Alnetum, 1954.VII.06., IX.30., X.02. (Pócs és mtsai., 1958). Solidago sp. — Szentgotthárd (HMBP: PÉNZES A., 1967.X.12.). — Az alul szőrös, felül kopasz növény talán a S. serotina és a S. canadensis hibridje. 301