Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 23/1. (1996-2000) (Szombathely, 2000)

Novák Zsuzsa: A sárvári kisipar története

Nóvák Zsuzsa: A sárvári kisipar története 1625. évi LXXI. t.c, az 1715. évi LXXIX.t.c, az 1723. évi LXXIV.t.c, az 1729. évi X.t.c, 1761-ben Mária Terézia a céhek szabadalomleveleit begyűjttette és in­tézkedésére azonos mintára készített céhszabályok megalkotását rendelte el. II. József 1785-ben elvileg végleg eltörölte a céheket és kimondta a szabad ipar űzését (halálos ágyán azonban ezt a rendeletét is visszavonta), a gyakorlatban ez csak az 1840-i országgyűlés „A gyárak jogviszonyairól" alkotott XVII.t.c5.§-ban kiadott rendelete nyomán valósult meg. Ez a törvény engedélyezte a gyárakban a mindennemű mesterséget űző segédmunkások szabad alkalmazását, és ez megindí­totta a céhes társadalom lassú felbomlását. Az 1851. április 1-től érvényes Ideigle­nes Utasítás már mindenki számára szabadon biztosított iparűzést és kereskedést engedélyezett? Ennek feltétele a nagykorúság, a jó erkölcs és feddhetetlen előélet, valamint megfelelő képesítés, amit tanoncbizonyítvánnyal és legalább 6 évi segédi működéssel kellett igazolni. A hatósági iparűzési igazolvánnyal rendelkezők iparos tanulókat szegődtethettek, segédeket alkalmazhattak, a mesterségük gyakorlásához szükséges alap- ill. nyersanyagokat szabadon beszerezhették és az iparigazolvány­ban engedélyezett területen - a lakásán kívül - egy nyilvános helyen tetszés szerint árusíthattak. Az utasítás - az articulusokkal szemben - általánosságban szabályozta a céhek életét, a céhvagyon kezelését, a céljaik feletti felügyeletet. A céhek mellett elismerte a céhen kívüli mesterségek gyakorlását is, ami tovább fokozta a céhrend­szer felbomlását. A céhek végleges megszűnését az 1872. évi ipartörvény VIII.t.c-nek 83.§-a mondta ki: „Jelen törvény életbeléptetésétől számított 3 hó alatt valamennyi fennálló céh megszűnik." A törvény növelte az iparszabadságot, a céhek helyett ipartársulatok létrehozá­sát tette lehetővé, de nem kötelezővé. A törvény a következők szerint határozta meg az ipartársulatok szervezetét, ill. azok működését: ,,...76.§. Ugyanazon vagy különböző ipart egy vagy több községben önállóan gyakorló iparosok közös érdekeik előmozdítása végett ipartársulatokká egyesülhet­nek. ..." ,,...77.§. Minden ipartársulatnak alapszabályokkal kell bírnia, melyeket az ala­kulás előtt az illető törvényhatóság útján a földmívelés, ipari- és kereskedelmi mi­niszternek bemutatni köteles. Ha a bemutatott alapszabályok a törvényes szabványoknak megfelelnek, azok ellen kifogás nem tehető..." ,,...79.§. Ipartársulatba való belépésre egy iparos sem kényszeríthető, valamint hogy a belépés sem tagadható meg oly iparostól, ki az alapszabályok feltételeinek eleget tenni akar és képes. A kilépő tag a társulati kapcsolatból folyó javadalmakra és társulati vagyonra igényt nem tarthat... " ,,...81.§. Az ipartársulatok az illetékes közigazgatási hatóság felügyelete alatt állnak." 2 Uo. 27. p. 134

Next

/
Thumbnails
Contents