Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 23/1. (1996-2000) (Szombathely, 2000)

Csák Zsófia: Vasvármegye bandériuma az 1896. június 8-i ezredévi hódoló díszmenetben

SAVARIA23/1 -1996 A június 8-ai millenniumi ünnepi díszmenet, a korona ünnepe Szomorú esemény árnyékolta be a lázas készülődést. Május 19-én meghalt Károly Lajos királyi herceg, Ferenc József 63 éves testvéröccse, a trón várományosa. Felröppent a hír, hogy az uralkodói család gyásza miatt a június 8-i ünnepségek elmaradnak. De az ünnepség előkészületei olyannyira előrehaladlak, hogy leállítani nem csak lehetetlen, de értelmetlen is lett volna. Mindemellett törvény

26 is rögzítette a június 8-i ünnepségek megtartását. Ezért Bécsben úgy döntöttek, hogy az udvari gyászt június 5-9 között felfüggesztik, s csak a szokásos bálok maradnak el. A fővárosnak, mint jó házigazdának gondoskodni kellett a vidékről érkezők fogadásáról, elszállásolásáról és biztosítani számukra a látványt. A díszmenet leen*dő, mintegy 3800 m hosszú útvonalán a szélesebb utcák mindkét oldalán, az üres telkeken, nagyobb tereken - kisebb kapualjakat és boltajtókat is beépítve -, ügyes vállalkozók lejtősen emelkedő, fából ácsolt tribünöket állítottak fel. Némelyikének felső padsora a háromemeletnyi magasságot is elérte. A tribünök alatti ideiglenes vendéglők étellel, itallal, frissítővel várták a kíváncsi közönséget.

27 A Vasvármegyéből és Szombathelyről szép számban érkező csoportok legtöbbje a Margit hídnál, a Vígszínháznál és a Bazilikánál felállított tribünökön foglalt helyet. Az egész napos esemény két kiemelkedő helyszínén, a budai királyi palota udvarán felállított díszes sátor alatt és az új Országház előtti téren kényelmes, drága ülőhelyes tribünök készültek a Bécsből különvonattal érkező diplomáciai testület, a közös kormány tagjai, miniszterek, tábornokok, nagyszámú rangos külföldi vendég és sajtó, illetve a hazai előkelőségek és családtagjaik számára. Már napokkal június 8-a előtt egész Budapest díszbe öltözött. A legpompásabbak azok az utcák és terek voltak, melyek a díszmenet útvonalát képezték. A házakat lobogókkal, drága szőnyegekkel, lombfüzérekkel díszítették. Az ünnepség június 5-ével kezdődött. A királyi várlak kápolnájában őrzött koronázási jelvényeket és a Szent Koronát (amelyet 1881-ben vettek ki utoljára lakattal lezárt és lepecsételt vas ládájából) átvitték a budavári Koronázási templomba, ahol 3 napon keresztül - közszemlére kitéve - lehetett e nemzeti ereklyéket megtekinteni. Június 6-án Ferenc József letette Budán az új királyi palota alapkövét. Június 7-én díszmagyarba öltözött magyarországi és horvátországi főispánok vonultak fel hosszú kocsisorban a budai várba az uralkodó elé, ahol a miniszterelnök kérte a királyt „...fogadja szívesen Szent István birodalma legrégibb intézményének, a főispánok hódolatát."

28 Majd a főváros küldöttségét, a polgármestereket és tanácsosokat fogadta Ferenc József. Június 8-a volt a nagy nap, egy reggel 9 órától délután 2 óráig tartó, 4 helyszínre koncentrált, (budai vár, királyi lak - Mátyás templom - Országház - budai vár), majd kiindulási helyére visszatérő ünnepségsorozat, amit akkor és azóta is leginkább ezredévi ünnepi hódoló díszmenetként emlegetnek. Magyar Törvénytár 1896. évi törvénycikkek, Bp. Franklin-Társulat, Révai Testvérek, 1897. 31. p. VII. Törvénycikk a honalapítás évezredes emlékének törvénybe iktatásáról A korona ünnepe=VÚ 1896. jún. 14. 390. p. A korona ünnepe=VÚ 1896. jún. 14. 390. p. 107