Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 22/4. (1995-1998) (Szombathely, 1999)
II. Hagyomány és korszerűség. A néptánc és népzenei hagyományok szerepe a nemzeti identitás formálásában. Konferencia: Körmend, 1996. május 25–26. - Pesovár Ernő. Hagyomány és korszerűség
PESOVÁR Б.: Hagyomány és korszerűség ..A primitív világ jelenléte és hatása a modern kultúrára. Budapest 1965. с munkája Az egyes művészeti ágak témánkat érintő tanulságairól is szólnak a következő művek: Kókai Rezső - Fábián Imre: Századunk zenéje. Budapest 1961. Herbert Read: Geschichte der modernen Malerei. München-Zürich. 1959. és Horst Koegler: Ballett international. Berlin 1960. A modern művészeti törekvésekbe ágyazva mutatja be századunk balettjét Körtvélyes Géza: A modern táncművészet útján. Budapest 1970. tanulmánykötete. A költészet lényegét és gyökereit vizsgáló műként pedig Christopher Caudwell: Illúzió és valóság. Budapest 1960. с művére hivatkozhatom, aki a költészet jövője с fejezetben ezt írja: „Az örök egyszerűségek táplálják kebelükből a művészetet nemcsak azért, mert örökérvényűek, hanem azért is, mert létfeltételük a változás." Eliot: Puszta ország című költeményének a műfordítása Weöres Sándor: A lélek idézése. Budapest 1958. 526-540. található, s erről szólva Cocchiara: i.m. 310. oldalán megjegyzi: „Lényegében Eliot ugyanúgy használja fel az etnológiát, mint egyes kompozícióiban Bartók a magyar folklórt: újraalkotva." A népi színjátszással, a magyar színjátszás újjászületésével és Burian törekvéseivel egyaránt foglalkoznak a Hont Ferenc szerkesztésében, a Szegedi Fiatalok közreműködésével kiadott Független Színpad 1930-as években megjelent kötetei. A romantika nemzeti stílust teremtő korszakáról adnak kitűnő áttekintést Szabolcsi Bence művei: A magyar zenetörténet kézikönyv. Budapest 1947., A magyar zene évszázadai II. Budapest 1961. tanulmányai és hangzó példákkal a Musica Hungária lemezgyűjtemény és kísérő kötete: A magyar zene rövid története. Budapest 1965. A verbunknak és csárdásnak e korban betöltött szerepét tárgyalja Martin György: Az új magyar táncstílus jegyei és kialakulása. Ethnographia 1977. 31-48. és Pesovár Ernő: Új magyar táncstílus: In: Magyar Néprajz VI. Budapest 1994. 363-389., a reformkor nemzeti balettet teremtő törekvéseiről pedig A magyar balett történetéből (Szerk.: Vályi Rózsi) Budapest 1956. с kötet tanulmányai adnak áttekintést. A kanásztáncnak a 18-19. század fordulóján betöltött szerepét tárta fel Morvay Péter: A pásztortánc színpadi pályafutásának kezdete. Táncművészeti Értesítő 1956. 48-58. Molnár István munkásságáról, a színpadi néptáncművészetünket meghatározó szerepéről a Tánctudományi Tanulmányok Budapest 1978-1979. 339-423. megjelent dolgozatok adnak képet, melyekben az egykori tanítványok írtak tevékenysége egy-egy periódusáról, illetve művészi koncepciójáról: Falvay Károly: Molnár István első alkotó periódusa, Pesovár Ferenc: Molnár István és Veszprém, Pesovár Ernő: A rítus szerepe Molnár István művészetében, Martin György: Molnár István verbunk táncai. Egyik legjelentősebb, a SZOT Együttesben komponált műve kötetben is megjelent: Magyar képeskönyv. Budapest 1947.,az általa kidolgozott technikáról Magyar tánctanulási rendszerek 1-2. Budapest 1983. с munkája tájékoztat. Rábai Miklós életútjáról, művészi koncepciójáról ad áttekintést a Magyar Állami Népi Együttes. Corvina 1974. fényképekkel gazdagon illusztrálva. A néptácmozgalom, színpadi néptáncművészet történetét foglalta össze a Tanulmányok a táncmozgalom történetéből. Budapest 1964. (Népművelési Intézet) с 56
