Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 22/4. (1995-1998) (Szombathely, 1999)

III. Az Őrvidék 1100 éve. Konferencia: Őriszentpéter, 1996. június 26–27. - Szövényi Katalin: A vend háznevek kérdéséhez

SA VARIA 22/4 (Pars ethnographica) szókincs részét alkotta, bár a lakók halála és új család beköltözése után is emlékeztek rájuk.

11 A fentieknél összetettebbnek, s a vendvidékihez, szlovéniaihoz hasonlóan látszik az a középkori európai városokban elterjedt gyakorlat, miszerint a házakat a bennük lakó tulajdonság-, ragadvanyneve alapján nevezték el, a név azonban idővel már nemcsak a házat jelölte, hanem az ott élő család öröklődő ragadványnevévé, családnevévé vált - megkülönböztetésül a többi ugyanolyan keresztnevű embertől, akik nem voltak rokonok.

12 Egy szepességi gorál faluban Frydmanban szintén a vendekéhez hasonló névrendszer él: hivatalos neve mellett mindenkinek van teleknevéből származó ragadvanyneve, ami egyben egy adott házhoz való tartozást is jelent.

13 A háznév ragadványnéwé válásáról az Őrségből, Zala megyéből, Göcsej, Hetes vidékéről is vannak példáink.

14 . A vend háznevek, ragadványnevek rendszerének egyes elemei világszerte a legkülönbözőbb történeti korokban előfordultak s előfordulnak, azonban esetünkhöz hasonló összekapcsolódásukról, generációkon átöröklődő, ma is élő rendszeres használatukról viszonylag kevés példánk van. Hogy Vendvidéken miért maradtak fenn máig az öröklődő ragadványnévként, háznévként használt nevek, azon eltöprengethetünk. Vajon nem a zárt közösség, a sok azonos nevű család, vagy a szórványtelepülési forma hívta-e életre s vajon nem a más nyelvet beszélők közt élő vendség összetartozás tudata tartotta-e életben e névrendszert? Vagy egyszerűen csak az egymástól nagy távolságra élő, birtokaikon önállóan gazdálkodó családok számára a „szomszéd" házba érkezett új lakó azonosítása, megnevezése kézenfekvőbb lehetett a több generáció óta ismert („állandó") ház és neve alapján, mint a jövevény mások neveként is ismert kereszt- vagy családneve szerint? Esetleg azért, mert elsősorban a birtokhoz való tartozás határozta meg az egyén helyét a közösségben? Az efféle „miértek" valóban gyakran izgatóbbak mint a „hogyanok", de veszélyesek is, mert ki tudja meddig lehetünk „szemtanúi" e névhasználati rendszernek s az azt életre hívó, megtartó „vend kultúrának", hiszen a vendek öregedésével, elvándorlásával, vidékük „üdülőövezetté" válásával, az asszimilációval párhuzamosan félő, hogy a manapság is nehezen értelmezhető háznevek teljeses elvesztik közegüket - értelmüket, funkciójukat -, s ezzel a ma meg nem kérdezett hogyanok is ködbe vesznek. 11 Zsolnai J. 1965. I2

Grohnel912. 13 Földes L. 1970.: A telek neve pl Barbarowa, ember neve Barbara, do Barbary. E teleknevek a XVIII. sz. második felében már léteztek, tulajdonosaik vezetéknevéből, foglalkozásából, származási helyének nevéből erednek. E ragadványnevek költözéssel párhuzamos esetleges megváltozásáról azonban nem ír a szerző. 14 Ördög F. 1973. 199.0.; Zala megye földrajzi nevei 1964. 141. o. 225