Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 22/4. (1995-1998) (Szombathely, 1999)

III. Az Őrvidék 1100 éve. Konferencia: Őriszentpéter, 1996. június 26–27. - Szövényi Katalin: A vend háznevek kérdéséhez

SAVARIA 22/4 (Pars ethnographica) lön nevekkel illetik, amik valószínűleg az első ottani biroktulajdonos nevéből, illetve az ott többségben levő család nevéből erednek. (így lehetséges, hogy a korábban Várcarin kroseo-nak nevezett körzetet ma Ánskin kroseo-nak nevezik.)

7 Orfaluban és Kétvölgyben a felsőszölnökihez hasonló házcsoport elnevezéseket nem használnak s az emlékezettel átfogható időben sem használtak; ritkán, inkább csak magyarázatképpen a falurész (Kétvölgyben pl. Türnyek, Kamin) neve szerint határozzák meg az egyes csoportokat. A szomszédos, egymáshoz közeli házakat azonban többnyire itt is rokonok lakják/lakták, akik néhány generációval korábban a közös szülőházat elhagyva az ahhoz tartozó, körülötte levő birtokból örökölt földön saját házat építettek. Erre utalnak a házak nevei és ezt erősítik meg a családtörténetek, genealógiák. (Az eredetileg egy tagban levő birtokok az öröklések és adás-vételek során mára már felaprózódtak - bár többnyire a házak és körülöttük lévő földek, erdők birtoklási egységet képeznek ma is -, annak ellenére, hogy az emlékezet szerint a házakat általában egy-egy gyerek örökölte, a birtokokat pedig gyakran úgy osztották fel az utódok közt, hogy a legnagyobb részt - felét vagy egészét - a szülőház örököse kapta, míg a többieket ha tehették „kifizették".

8 Arra azonban, hogy a vendek között valóban a törzsöröklés gyakorlata élt-e, mint ahogy azt az elbeszélések és a névrendszer sejteti, majd csak a levéltári források elemzése után válaszolhatunk.) A vendek háznevei A nyugat-magyarországi vend falvak mindegyikében jellemző, hogy a lakóházaknak nevük

9 van, s ezeket a neveket lakóik - függetlenül attól, hogy ott szüíétteke vagy sem - általában ragadványnévként, ún. „vend névként" öröklik. (Hasonló névhasználati jelenség található a szomszédos Szlovéniában - a magyar határ menti és más szórványtelepüléseken -, Ausztriában, elszórtan az örségi, göcseji szeres településeken is.) A saját és szomszéd falubeliek által is jól ismert háznevek nemcsak az épületeket, hanem az azokhoz tartozó birtokokat és a házak lakóit is jelölik. Származási helyre és rokoni kapcsolatokra egyaránt utalnak. E nevek egy-két kivétellel vend szavak, melyek közül csak igen kevés fordítható le. A házakat és birtokokat jelölő nevek végződése Orfaluban és Kétvölgyben általában kétféle: „~né" vagy ,,-tyé" lehet, ahol a szó végi magánhangzó egy „é" és „i" közti kettős hangzó. E végződések birtokviszonyt fejeznek ki, kb. a magyar "-éké" (Pistáéké, Kovácséké) többesbirtokos jelnek feleltethetek meg. A házakban lakókat 1 Mukicsné Kozár M. 1988. 26. o. 8 A felsőszölnöki öröklési gyakorlatról - ti. a házat és az ingóságokat a legidősebb vagy a legfiatalabb gyerek örökölte, a birtokot pedig vagy elosztották egymás közt az utódok, vagy a ház örököse a többieket kifizette - interjú alapján Mukicsné Kozár M. 1988. 32. o. Az orfaíusiak és kétvölgyiek is hasonló rendre emlékeznek, de nem emelték ki a legidősebb vagy a legfiatalabb utód sajátos szerepét az örőkésben. 9 Az Orfaluban és Kétvölgyben gyűjtött házneveket szlovén (és vend) nyelvtudás nélkül, hallás után, fonetikusan írtam le. 221