Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 22/4. (1995-1998) (Szombathely, 1999)

III. Az Őrvidék 1100 éve. Konferencia: Őriszentpéter, 1996. június 26–27. - Loss Sándor–Szabó Gábor: Komaság és reciprocitás négy őrségi faluban

SA VARIA 22/4 (Pars cthnographica) nem számolunk a protestáns-katolikus vegyes házasságokkal) 5% alatt maradt, és ezekben az esetekben sem találtunk közvetlen hozzátartozót, pl. testvért, hanem csupán az első vagy a második unokatestvéri körből történő választást. Ez a jelen­ség újabb keletű, a népi, vallási tradíciók gyengülésével magyarázható. Interjúink készítése során sok helyen rögzítettük a „slágerkoma" terminust. „Slágerkomává a jó énekes, jó táncos, jó mulatós" 17 egyedül élő férfi, vénlegény, ritkább esetben fiatalember is válhatott. A slágerkomák feltűnően sok, harmincat is meghaladó (a csúcs 37 volt) komasági kapcsolattal rendelkeztek, ami az átlagos gyakoriságnak több mint kétszerese. Azon kívül, hogy gyermektelenségük okán a viszonthívástól nem kellett tartani (ez látszólag tehát gazdaságossági kalkuláció), népszerűségükre még a jó közösségi szereplés sem látszik kellően meggyőző bizo­nyítéknak. További kérdéseinkre a slágerkomaság esetében nem kaptunk többet ki­térő válasznál vagy hallgatásnál. Egy több mint fél évszázados helyi statisztika sze­rint 18 a 25 és 60 év közötti férfi korosztálynál a nőtlenség 9%-ban fordult elő. Ez az arány lényegesen ma sem változott. Hipotézisünk szerint a falu társadalma tolerálja ugyan a másságot (ami esetünkben a házassági köteléken kívül élést és a családi kontinuitás megszakadását jelenti), de az individuális lét szabadságát és "„örömeit'' egy „kvázi-adóval" kell megfizetni, a sok-sok keresztgyermek megajándékozásával. A komaválasztás fontos motívuma még a falusi társadalom által elismert tekin­tély, a presztízs. Interjúalanyaink többsége ezt nem tartotta fontos szempontnak, de néhány „gazdagparaszti" származású megkérdezett igazolta feltételezéseinket. Mi­szerint a komaválasztásnál bizonyos felfelé mobilitási törekvés js fontos > szerepet játszik^ a komaság tehát nem csupán individuális-érzelmi és családközi­tradicionális kapcsolatokat intézményesít, hanem megteremti a különböző réteg­helyzetű családok közötti kommunikáció lehetőségét is. A foglalkozási (és az 1945 előtti birtokmegoszlási) adataink alapján állíthatjuk, hogy szinte minden családnál előfordult egy-egy módosabb, magasabb státuszú és presztízsű koma felkérése. Ti­pikusnak természetesen az azonos rétegből történő komaválasztás mondható. Ha túl nagy volt a társadalmi távolság a komák között, akkor a yiszonthívási kötelezettség elmaradását a gazdagabb koma részéről természetesnek és elfogadhatónak tekin­tették, ellenben a komasági felkérés visszautasítása még nincstelen cigány családok felkérése esetén is tabu volt, ma is az. A módosabb családokból kikerült adatközlők szerint a komasági felkérés a falusi szegények részéről is feltétlen megtiszteltetés­nek számított, amellyel elismerték a vagyonosabb családok tekintélyét. 19 A keresztszülő minden Húsvétkor ajándékot ad keresztgyermekének (ez régen csak jelképes ajándék pl. perec, vagy tojás volt), 1992-ben értéke: 500-1000 Ft kö­zött volt. Az általános iskola befejeztekor un. végkielégítést, kitolást adnak. Más őrségi és zalai falvakban előfordult, hogy ez az ajándékozás a középiskola végéig vagy a lakodalomig, sőt tovább is tartott. Kutatásunk legfontosabb célkitűzése az 17 Zsohár Gyuláné adatközlő, Magyarszombatfa. 18 Gayer Gyula: Gödörháza — Egy elhagyott falu életrajza. Szombathely, 1938. 19 Kutatásaink során a komák között találkoztunk Rákosi Mátyás nevével is, aki az ötvenes években még ezen a tájon is vállalt keresztszülőséget. Bár erre ma már nem voltak túlságosan büszkék a megkérdezet­tek. A Rákosi-adminisztráció teljesítményét dicséri, hogy a húsvéti üdvözlőlapok rendszerint megérkeztek. A viszonosság persze itt nem érvényesült. 209

Next

/
Thumbnails
Contents