Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 22/4. (1995-1998) (Szombathely, 1999)

I. Pável Ágostonra emlékezve. Emlékülés halálának 50. évfordulóján. Szombathely 1996. február 4. - Gráfik Imre: Pável Ágoston és a múzeum

SAVARIA, 22/4 (Pars ethnographica) mindehhez hozzávesszük a feljegyzéseiben található rajz-vázlatokat is, akkor megállapíthatjuk, hogy a filológusnak indult Pável Ágoston jó terep-kutatóvá vált. Természetesen ebben a munkában voltak inspirálói, segítői; személyes és levelező kapcsolatot tartott a korszak több jelentős néprajzkutatójával és muzeológia szakemberével, akik hatással voltak tevékenységére, alkalmazott módszereire. Tudunk kapcsolatáról, mely a korszak néprajzi muzeológiájáról útmutató kézikönyvet összeállító, és a Néprajzi Múzeum gyűjteményeiről kiállítási vezetőt megjelentető Bátky Zsigmondhoz fűzte.

15 Igazolja ezt az a meleghangú nekrológ is melyet Bátky elhunyta alkalmával írt a Vasi Szemlében; elvesztve „egyik legrégibb és legértékesebb munkatársunkat és barátunkat...". Annak reményében idézem fel visszaemlékezését, hogy abból az érdemi vonatkozásokra figyelnek fel az illetékesek - azaz a szinte önsanyargató szakmai elkötelezettségre -, s nem pedig a sanyarú körülmények ma is kísértő párhuzamára: "Soha sem fogom elfelejteni vele való első találkozásomat. Télen történt, a minden tekintetben zimankós húszas években. Kint csikorgott az ember talpa alatt a frissen hullott hó, zúzmarásan dideregtek a körúti fák. Őt fűtetlen irodájának munkaasztalánál találtam, télikabátosan, felhajtott gallérral. Gémberedett ujjai jégcsapként fonódtak tenyerem melegébe. Nem tudtam megállni, hogy szóvá ne tegyem: miért kockáztatja ebben a remetének való dermesztő helyiségben egészségét? Azt felelte a világ legtermészetesebb hangján: = Szegény az ország, Kicsiny az átalányunk. A múzeum tudományos céljaira is alig jut belőle valamicske. Sajnálom eltüzelni. Aztán nem is fázom. Meg lehet ezt nagyszerűen szokni. Ajánlom nektek is!"

16 , :• -J .,-; , Kapcsolatot tartott a kor néprajztudományát meghatározó másik jeles személyiségével is, Györffy István professzorral; „... utolsó éveiben Pávelt az a terv foglalkoztatja, hogy a Magyarság Néprajzának kiegészítéséül tervezett kiegészítő kötetben, amely nagytájanként tekintette volna át a magyar parasztéletet, Györffy irányításával dolgozza fel az Őrség néprajzát. Györffy halála a tervet meghiúsítja."

17 Pável Ágoston az ekkorra már Dunántúli Szemlévé bővülő lap hasábjain búcsúzik: „Mi a jó barátot, s az emberséges talpig-embert siratózzuk... Különösen pedig az Őrségről kiadni szándékolt monográfiánk ügyét karolta fel nagy megértéssel, s az együttműködésre előterjesztett javaslatomat teljes mértékben magáévá tette. Nem tudom, az ő közreműködése és támogatása nélkül mikor üthetjük nyélbe ezt a szépséges tervünket."

18 Mivel éppen ez évben emlékezünk meg a néprajzi hang- és képrögzítés / Ethnofoto-fono-kinematographia / évfordulóiról, megjegyezzük, hogy csak a hangfelvételt és a mozgókép technikát, azaz a filmezést nem alkalmazta, persze ezek sem lehettek előtte ismeretlenek, mint a legkorszerűbb dokumentálási eljárások. Ezt valószínűsíti Gönyei Sándorral való kapcsolata, aki a magyar néprajzi fényképezés egyik 15 Bátky Zsigmond: Útmutató néprajzi múzeumok szervezésére. Bp. 1906. Bátky Zsigmond: Kalauz a Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Gyűjteményében. Bp. 1929., illetve Sándor i.m.:83., Kiss i.m. 1972. 90.,Eperjessy i.m. 63. 16 Pável Ágoston: Báthy Zsigmond. Vasi Szemle 1939/5-6. 365. 17 Sándor István i.m.: 83, továbbá Eperjessy Ernő i.m.: 63-64. 18 Pável Ágoston: Györffy István Dunántúli Szemle 1940/1-2. 11 l-l 12. 19