Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 22/4. (1995-1998) (Szombathely, 1999)

III. Az Őrvidék 1100 éve. Konferencia: Őriszentpéter, 1996. június 26–27. - Fülöp Ágnes: Keresztszülőség és komaság az Őrség néhány falujában

FÜLÖP Á.: Keresztszülőség és komaság az őrség néhány falujában A komaság intézménye a mindennapokban Az Őrségiek többségükben reformátusok lévén nem járnak túl sokat templomba, így a keresztgyermeket sem ösztökéli erre. Természetesen azért tudják egymásról ki mennyire vallásos, de ez nem túlsúlyos része a keresztszülői kapcsolatnak. Régebben a keresztszülők pontosabban a keresztmama a húsvéti istentiszteletet, illetve mise után a templom előtt ajándékozta meg keresztgyerekeit. Egy emberöltővel előbb egy-egy cukortojást, zsebkendőt vagy csészét adtak, pénzt nem volt szokás adni. Ahogy nőtt a gyermek, úgy lett évente egy kicsivel értékesebb az ajándék. Mostanában az a szokás, hogy a keresztszülők Húsvét Hétfőjén, vagy másnapján látogatják meg keresztgyermekeiket. Míg azelőtt csak a komaasszony ment, ma már a koma is vele tart. Ekkor adják át ajándékaikat, ami a legtöbb esetben pénzajándékból, édességből, esetleg játékokból és ruhaneműkből áll. Előfordul már egészen értékes ajándékok átadása is, pl. aranygyűrű, nyaklánc vagy fülbevaló, de ez nagymértékben függ az illető keresztszülőpár anyagi helyzetétől. Leggyakoribbnak a pénzajándék + édességtípusú ajándékozást tekinthetjük. Amennyiben több gyerek van a családban, a keresztszülők a többieknek is visznek édességet és apróságokat, de pénzt csak a saját keresztgyerek kap. Ha utcán találkoznak a fogadott rokonok, a gyermekek megkülönböztetett tisztelettel köszöntik keresztszüleiket, keresztpapának, keresztmamának, újabban keresztapunak, keresztanyunak szólítják, és szigorúan magázzák őket. A fellelhető hagyományanyagban ez mindenütt így van, úgy tűnik, nem szakadt meg a szokás folytonossága egészen a legutóbbi időkig. Egyetlen adatközlőm említette, hogy azért nem is jó rokont választani keresztszülőnek, mert a gyermekek azt nem tisztelik úgy, mint a családon kívülieket. A keresztszülők tegezik keresztgyerekeiket és keresztfinak, keresztleánynak szólítják őket. A keresztgyermekek testvéreit is ez a megszólítás illeti, ők is kapnak apróbb ajándékokat Húsvétkor. Amennyiben a család anyagi helyzete csak egy gyermeknek engedélyezett paszitát, a keresztszülők egyformán hoznak minden gyereknek ajándékot. Azaz úgy működik a keresztszülőség, mintha minden gyermeknek ugyanazokat hívnák keresztszülőnek, noha ennek „hivatalos" nyoma nincsen. A szülők és a keresztszülők közti társadalmi kapcsolatok A korábbi ifjú koma, ha megházasodik, házastársa automatikusan a komák sorába lép, az „eredeti" komáknak minden kötelezettségével és előjogával együtt vallási hova tartozástól függetlenül. Házasságkötésemmel én is őt kamaszodó keresztfi boldog keresztmamája lettem. Azon túl az én gondom volt az ajándékok beszerzése, és együtt látogattuk meg őket húsvétkor a férjemmel. Ő adta át, illetve adja át a pénzajándékot, ami manapság már nem maradhat el az ajándékok közül (bár ezt sokan helytelenítik), én adom át az édességet, a piros tojást és az esetleges egyéb ajándékokat. A piros tojást természetesen magam festem a keresztgyermekeknek, ezt minden esetben elvárják és locsolással, valamint versikékkel honorálják. Az anyagkönyvben azonban nem ve190