Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 22/4. (1995-1998) (Szombathely, 1999)

III. Az Őrvidék 1100 éve. Konferencia: Őriszentpéter, 1996. június 26–27. - Nagy Zoltán: Egy történeti kistáj, az Őrség néprajzi határainak vizsgálata

SA VARIA, 22/4 (Pars ethnographica) Tulajdonképpen meg lehet érteni Csiszár Károlyt, amikor Válasz az Őrség útikönyvet ért bírálatra

52 című írásában nem ért egyet a bíráló azon megjegyzésével, hogy „parttalan" Őrség fogalmat használ. Csakhogy a továbbiakban a szerző okfejtése meglehetősen érdekes. „... A történelem során Alsó- és Felső Őrségről tudunk, csak Trianon után szűkítjük be az Őrség fogalmát az Alsó Őrség 18 községére" [!] - írja, majd így folytatja: „Ezen még senki sem akadt fenn. Kifogásolja, hogy a Szlovéniához tartozó Hódosról, Kapornakról és Bükkaljáról, mint őrségi falvakról megfeledkezem. A történelmi őrség falvai közt igen is említem őket, de jelenleg a volt Jugoszláviához csatolt három falut a mai értelmezés szerint nem soroljuk ide." Az viszont nem derült ki, vajon a „mai értelmezés" mit takar, ámbár az előzőekből láthattuk, hogy az Őrség értelmezésének, illetve névhasználatának csak a közigazgatási és az ország határa szabott gátakat. Barabás Jenő irányításával 1985-ben Vas és Zala megye területén a DélnyugatDunántúl történeti, néprajzi kistájainak kutatása nagy intenzitással, kérdőíves módszert alkalmazva megindult. A cél áz volt, hogy a mezőtájoii belül kulturális kistájakat különböztessünk meg, különítsünk el egymástól. Ebben a körzetben már eddig is ismert volt néhány kisebb régió, mint a Hegyhát, Göcsej vagy az Őrség, melyet félig-meddig fiktív fogalmaknak kellett elfogadnunk, mivel éppen körülhatárolásuk vált valamilyen oknál fogva problematikussá. „Valójában nem ismerjük eléggé az alulról szerveződő társadalom struktúráját, kapcsolatrendszerét, zonális tagolódását kulturális tekintetben... A különböző kulturális jelenségek létének, hiányának, jellegének, elterjedettségének tisztázása, összehasonlítása és elemzése sokat elárul nemcsak a mikrozónák kiterjedéséről, hanem az emberi kapcsolatok térbeli rendszeréről is... Ismeretes, hogy az egyes településeket összekötő kapcsolat igen változatos, s nemcsak a távolságtól, hanem sok más tényezőtől is meghatározott. Földrajzi adottságok, gazdasági körülmények, nyelvi, felekezeti hovatartozás, rokoni kötelékek, a múlt hagyományai mind meghatározóvá válhatnak a falvakat, területet összekötő vagy elválasztó szálainak... Lehetséges egyes jelenségek formai változatait vizsgálni, vonzáskörzetüket, Centrumukat, a mezőtájon belüli perifériákat, egyes zónák kapcsolatait, vásár-piac-búcsúközpontokat, kis helyi közösségi csomópontokat felderíteni"

33 - írta többek között bevezető tanulmányában Barabás Jenő. Vas megyében az extenzív gyűjtés korszaka lezárult, 234 település közül 188ról naprakész adatokkal rendelkezünk. Az őrség néprajzi határaínak jobb megismerése céljából néhány térképet szerkesztettünk a megválaszolt kérdőív archivált adatainak felhasználásával.

54 Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 1996/1 85. Kapcsolat rendszerek a Délnyugat-Dunántúlon Bp. 1987. Barabás Jenő: A Délnyugat-Dunántúli mikrorégiók kutatásáról 5-7. Vas megye Délnyugat-Dunántúl Mikrotájainak cédulaanyaga kérdéscsoportonként, azon belül a falvak alfabetikus sorrendjében csoportosítva a körmendi Rába Helytörténeti Múzeumban található. 171